Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - Dr. Perneczky Béla: A kollektív munkaszerződés [könyvismertetés]

200 SZEMLE. deltclése az volt, hogy felebbező fél benne eltárolja, illetőleg megőrizze az x. .-i fogyasztásra szánt árumennyiséget és hogy onnan szükségszerinti mennyiségben legyen kivehető a fagylalt, amely azután az utcán kicsinyben eladásra kerül, — de nem volt nyitva és nem állott rendelkezésre a vevőközönségnek a 11. § értelmében, sem pedig nem volt „bolthelyiség" a 15 § értelmében, tekintettel arra, hogy a helyiségben kicsinybeni eladás nem történt. Nem lehet tehát bolthelyiségnek mondani a törvény szavai szerint, melyek következőkép szólnak „A jelen tv. rendelkezési alá esik mindazon helyiség, amelyben kicsinyben való eladás folyik," de nem a melyből kicsinyben való eladás folyik. — Minthogy így a törvény semmi oly intézkedést nem tartalmaz, melynek alapián valamely raktárhelyiséget a törvény 11. és 13. §§-ai alá lehetne vonni, a felebbezésnek helyt kellett adni. A második eseiben a feljelentés azon az alapon történt, mert felebbezőnek két alkalmazottja egy vasárnapon N. város utcáit és könyékét taríány-tricikliken bejárták időközönként megállva és fagylalot árusítva a járókelőknek. Az 1. f. hatóság megállapította, hogy a fenhivatott törvény értelmében a triciklik „oly helyiségek, melyekben kicsinyben való eladás történik," hogy a két eladó „ezen helyiségekben volt alkalmazva" és hogy ennek következtében „igénye volt a törvény 11. §-a értelmében az ebben előírt szabad időhöz, melyet feljelentett fél nekik nem adott meg." — A bíróság ezt a határozatot a következő indoklással változtatta meg: A bíróság merésznek és erőltetettnek találja az érvelést, hogy nem is az a hely, amelyen a tartány-triciklik a fagylalt-árusítás idején állottak, minősítendő a törvény 15. §-a alapján „bolthelyiségnek," hanem, hogy maga a tricikli ilyen „bolthelyiség." A törvény egész felépítése és szerkezete mutatja, hogy „helyiség" a 15. §. értelmében nem lehet más mint egy bolt, vagy valami hasonló. A törvényből világosan folyik, hogy „helyiség" olyan hely, ahol kicsinyben való eladás vagy kereskedés folyik, de nem csupán valamelyes készülék, melynek segítségével ily eladást vagy kereskedést űzni lehet. Az egész szakasz mindvégig oly szavakban van fogalmazva, melyek valamely helyiséget, megalapozott fekvést írnak elő, jelölnek és határoznak meg. (E helyütt az Ítéletet kihirdető Lord Chief Justice közbevetőleg a következő, igen találó, kérdést vetette fel: „és ha a felebbező fél ellenfelének érvelése helyes lenne, mi lenne a taríány-triciklinek a címe?") Fantasztikus tehát az az érvelés, hogy egy taríány-triciklit, mely egy mozgó és mozgatható készülék, melynek segítségével az eladások nem egy meghatározott helyen, hanem egy nagy területen eszközölhetők, a 15. §. értelmében vett „helyiség"-nek lehetne minősíteni. A felebbezésnek tehát helyt kellett adni. (Közli: Dr. Picker Ernő ügyvéd, hit. tvsz. tolmács.)