Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 5. szám - Dr. Perneczky Béla: A kollektív munkaszerződés [könyvismertetés]
SZEMLE. 197 Egyed István egyetemi tanár az Országos Nemzeti Clubban 1938. március 16-án „Hűség az alkotmányhoz'1 címmel előadást tartott. Előadó szerint az alkotmányhűség mint általános állampolgári kötelezettség jelenti egyrészt az élő alkotmány megtartását, másrészt az alaki jogfolytonosságot, azaz az erőszakos alkotmányváltoztatások mellőzését. Aki e kötelezettségeket megszegi, azt el kell érnie az állam sújtó kezének. Korunkban többnyire lázasan keresnek új államrendszereket. Meg lehet azonban állapítani, hogy az új alkotmányok majdnem sohasem jönnek az előző alkotmányok által megállapított formák között létre. Általában országgyűlési tárgyalás nélkül, diktatórikus alapon készülnek és lépnek életbe ezek az alkotmányok. Legfeljebb odáig mennek el az államok, hogy a már kész alkotmányszöveget utólagos népszavazás alá bocsátják. A hirtelen készített új alkotmányokra azután sietnek az esküt letétetni; feledik, hogy ami nem alkotmányos úton keletkezik, az a nemzet igazi alkotmánya nem lehet, s így azt megint csak erőszak fogja félretólni. A magyar alkotmány fejlődését az alaki jogfolytonosság szigorú betartása jellemzi. Vigyázni kell, hogy a módosítás az eddigi fejlődéssel összhangban legyen. Ez az anyagi jogfolytonosság az alkotmány szelleméhez és fő intézményeihez való ragaszkodást jelent, a rombolás helyett a továbbépítés, a szerves fejlődés elvét. Az anyagi jogfolytonosságot mi sem mutatja jobban, mint a ragaszkodás és a visszatérés régi intézményekhez. Megtartottuk a királysági államformát akkor, amikor az államok nagyrészt a köztársasági államformára tértek át s a királyi hatalom gyakorlása nálunk is akadályokba ütközött; a jelenlegi államfő jogi helyzetének megállapításánál Hunyadi János kormányzóságát vettük alapul; az 1848-ban megszűnt követküldési intézményt 1926-ban a felsőház szervezetének megállapításánál felhasználtuk; nemrég alkottunk törvényt, amely a felsőház ősi egyenrangúságát részben visszaállíija; állandóan foglalkoztatja a politikai és tudományos irodalmat a nádori intézmény felújításának módja, stb Az alkotmányhűséget veszélyezteti több újabban előlépett irányzat, amelyek szerint a) az alkotmány csak formaság, b) alkotmányunk különleges jellege hamis alkotmánytörténeti szemléiéi eredménye, c) 1848-ban a különleges magyar alkotmányfejlődés megszakadt. Előadó szembeszállt ez irányzatokkal; kimutatta, hogy a magyar alkotmány a magyar nemzeti géniusz alkotása és a törvénykönyv évszázados folytonos munkával épített gyönyörű jogi épület. Az 1848. évi törvények is a fejlődésnek csak állomását teszik és nem jelentenek új alkotmányt. A magyar alkotmány mai kereteit Szent István királyunk páratlan bölcsessége rakta le a kereszténv államgondolat átvételével, a királysági államforma bevezetésével, valamint a vármegyei beosztás megvalósításával. Ezeket a nyugatról átvett kereteket azonban a magyar nemzet alkotmányos érzéke és jogalkotó géniusza töltötte meg nemzeti tartalommal. A Magyar Jogászegylet közjogi és közigazgatási jogi szakosztályának április hó 50-án tartott ülésén dr. Bölöny József budapesti ügyvéd folytatta és befejezte A mentelmi jog de lege ferenda címmel kezdett előadássorozatát. Ez alkalommal elsősorban a tettenérés mentelmi jogi vonatkozásaival foglalkozott az előadó. Rámutatott arra, hogy ez az általános mentesség hatálya alól ezidőszerint fennálló egyetlen kivétel nem egy kellő megfontolás mellett létrejött elvi állásfoglalásnak köszönheti keletkezését, hanem puszta véletlen folytán került be a francia és ezen keresztül a magyar mentelmi jogba is. Az idevonatkozó irodalom és parlamenti gyakorlat ismertetése után de lege lata Buza László álláspontját fogadja el, amely szerint a fennálló kivételes szabályozásnak nem az a lényege, hogy a parlamenti tag letartóztatható tettenérés eselén, hanem az, hogy a mentelmi jog ilyenkor felfüggesztetik. Az előzetes letartóztatás csak ennek képezi folyományát. De lege ferenda megállapítja azonban, hogy sem logikai, sem mentelmi jogi vagy büntetőjogi szempontok nem indokolják e rendelkezés hatályának fenntartását. Kizárólag a bűnvádi eljárás lefolytatása állapíthatja meg ugyanis megnyugtató módon azt, hogy