Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - Közjog és magánjog elválasztása

174 DR. IGLÓI SZONTAGH VILMOS Ha azonban a jognak közjogi jellegét az a kritérium, hogy ha az az államszervnek államszervi működését szabályozza, már megállapítja, akkor közjognak minősülne a kötelmi jog is, amely szerint az állami szerv adott esetben szerződéskötési és teljesítési tevékenységet fejt ki, a melyet Moór is a magánjog csoportjába számít. Azt a lehetőséget ugyan, hogy állami szerv mint ilyen magánjogot is alkalmazhat, természetesen Moór is látja, midőn úgy mondja, hogy az állam ,,a saját állami tevékenységét is sokszor magánjogi formák között, jogügyletek útján fejti ki," és hogy „Az állam tevékenysége természetesen akkor is állami tevékenység, ha olyan formákban jut kifejezésre, amelyeket magánegyének egymásközti cselekvéseikben szoktak használni." — Ha azonban Moórnak a közjogról adott azon meghatározását, hogy az az állami tevékenységet meghatározó jog, összevetjük ezen megállapításával, mely szerint az államszervek azon tevékenysége is állami tevékenység, ha a magánjog szabályai szerint járnak el, akkor úgy kell megállapítanunk, hogy vagy közjog a kötelmi jog is, vagy hogy mégsem minden állami (államszervi) tevékenységet meghatározó jog közjog, hanem van abban magánjog is. A kérdés most már az, hogy Moórnak melyik megállapítása téves, az-e, amely szerint minden állami (államszervi) tevékenységet meghatározó jog közjog, — vagy az-e, hogy az államszerv államszervi tevékenysége ígazodhatik nem közjogi szabályokhoz is, mert ha az első megállapítása helytálló, akkor nem lehet helytálló a második és megfordítva is, mert ezek a megállapítások logikusan kizárják egymást. Ezt az ellenmondást úgy kísérelhetjük meg megszüntetni, hogy revízió alá vesszük a közjognak oly értelmű meghatározását, mely szerint az az állami (államszervi) tevékenységet meghatározó jog. Meg kell mindenekelőtt állapítanunk, hogy amidőn a közjog és magánjog különbségét keressük, akkor logikailag már apriori eldöntöttnek tekintjük azt, hogy van közjog és van magánjog, csupán azt nem tudjuk, hogy melyik jogszabály közjogi, melyik magánjogi, vagyis egy már fennforgóként megállapított különbségnek a differencia specifikáját keressük csupán. A kérdésnek apriori eldöntése pedig még a bölcseleti régiókban van, ott ahol megjelenik az egyes és a közösség, a magános és az állam ellentétes fogalma. Tulaj donképen tehát egy bölcseleti adottsággal, egy szükségszerűséggel állunk szemben s a probléma nem más, mint tételesjogi szinten kimutatni a kétféle jogszabály közötti differencia specifikát. Ezzel hát eldöntöttük volna azt a kérdést, hogy a közjog és magánjog problémája tulajdonképen milyen természetű kérdés: bölcseleti-e vagy tételes jogi és pedig oly értelemben, hogy az a kategóriákat illetőleg bölcseleti, a tételesjogi differencia specifikát illetőleg pedig tételesjogi. Ezúttal tehát nem azt a kérdést vizsgáljuk, hogy van-e közjog és magánjog, mert a probléma ebben a vonatkozásban bölcseleti és eldöntött, hanem abban a vonatkozásban, hogy ezen kétségtelenül meglévő különbségnek van-e és miben mutatható ki a tételes jogi sajátossága, amelyről kétezer év óta folyik a vita, anélkül, hogy nyugvópontra juthatott volna. Vizsgálódásunkban tehát mi is erre az alapra helyezkedünk és nem fog zavarni az, hogy a közjog és magánjog tételesjogi különbségének kutatása során még a tételesjogi differencia specifika megállapítása előtt is már szembe találjuk magunkat a közjoggal és a magánjoggal, amely szükségképen van, csak még azt nem tudjuk, — hogy tételes jogilag pontosan milyen differencia specifika alapján eszközöljük az esz-