Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 5. szám - A sajtórendészeti törvényjavaslatról

170 DR. KARTAL IGNÁC hogy a sajtótermék büntetendő cselekményt tartalmaz , . . nem ritkán egyenesen és közvetlenül államellenes célból. ... A terjesztés előkészítése gondosan megtörtént . , , Hasztalan jön az utólagos lefoglalást és a terjesztés megtiltását elrendelő bírói határozat! A határozatnak nincs már megfogható tárgya." Csupa aranyigazság annyiban, amennyiben a zugsajtó jellemzésére és veszélyességére vonatkozik. De nem meggyőző abból a szempontból, hogy a tervbevett újítás alkalmas a zugsajtó letörésére. A zugsajtó ugyanis azoknál a jellembeli fogyatékosságainál fogva, amelyeket a fenti idézet olyan szépen kidomborít: egy csöppet sem fél azoktól a büntető rendelkezésektől, amelyeket a Javaslat a terjesztés időelőtti megkezdése esetére kilátásba helyez. E rendelkezésekkel szemben a zugsajtó álláspontja a következő: Iam alios vídi ventos! Én, aki nem félek zsarolni, rágalmazni, osztályok, felekezetek, fajok és az állam rendje ellen izgatni, én csak nem ijedek vissza a terjesztés időelőtti megkezdése nevezetű kis vétségtől! * Mindezekből következik, hogy az 1.) alatti újításnak, vagyis a terjesztés megnehezítésének eredménye — összefoglalóan — a következő: A könyv megírását és megjelentetését felismerhetetlen okokból óriási kockázathoz köti. Az időszaki lapok tekintetében semmi változást nem hoz. A zugsajtó megfékezése irányában csak igen csekély eredménnyel kecsegtet. A fentebb 2.)-vei jelölt újítást, — vagyis azt a rendelkezést, hogy bizonyos esetekben a nyilvános tárgyaláson történteknek hirlapi közlését is megtilthatja a bíróság, — a Javaslat a 8. §-ban helyezi el. Ez az újítás nem nagyon fontos, mert nem nagyon gyakorlatias. Előrelátható ugyanis, hogy a bíróság a legtöbb olyan esetben, amikor a hirlapi közlést megtiltandónak fogja találni, ehelyett inkább zárt tárgyalást fog elrendelni. Érdemi tartalom szempontjából erről a 8. §-ról még az érdemel kiemelést, hogy nincs intézkedés arról, hogy a bíró a tilalmat hol, mikor és meddig rendelheti el. Hátha a tárgyalás befejezte és a felek eltávozta után jut a bíró arra a meggyőződésre, hogy a sajtótudósítási tilalmat el kell rendelnie. Hozhat erre végzést, de azt kivel, hol, mikor közölje? Törvényszerkesztési sajátosság szempontjából azonban két feltűnő dolog van benne, — éspedig: 1.) nem lehet tudni, vájjon ez a 8. §., — még ha a Javaslatból a mostani szöveg változatlansága mellett is törvény lesz, — a leendő törvénynek 8. §-a lesz-e, vagy pedig az 1896:XXXIII. tc. 294/a. §-a, avagy az 1911:1. tc. 208/a. §, avagy végül az 1912:XXXIII. tc. 258/a. §-a e? A Javaslat 8. §-át megelőző 7. §. ugyanis következőleg hangzik: „7. §. A bűnvádi perrendtartásról szóló 18%:XXXIII. tc. 294, §-a után új 294/a. §-ként, a polgári perrendtartásról szóló 1911:1. tc. 208. §-a után új