Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - Perújítási támadás a "vérszegény itélet" ellen

PERÚJÍTÁSI TÁMADÁS A „VÉRSZEGÉNY ÍTÉLET" ELLEN. 109 perbeli bíróság amiatt mellőzött, mert a bizonyítani kívánt tényt e nélkül is bizonyítottnak találta. Vagy: Az alapperbeli Ítélet több, egymástól független tényálladékcsoporton alapul, — a perujííó pedig nem valamennyit teszi támadás tárgyává. (Struccpolitikai perújítás.) * * * Ebben a sivatagban valóságos oázisként hatott a közelmúltban történt következő eset: Az alapperben az alperes azzal védekezett, hogy a kereset jogalapja: íurpis causa. E mellett tagadta a kereseti ügydöntő tényállításokat. Az alapperbeli bíróság a keresetet elutasította, még pedig azzal a megokolással, hogy a íurpis causa-védekezés nem helytálló ugyan, ámde a kereseti állításokat a bíróság nem találta bizonyítottnak. Az elutasított felperes perújítással élt, még pedig új bizonyítékok alapján. Alperes nem tette vitássá, hogy az indítványozott bizonyítás teljesen perrendszerűvé teszi a perujítási keresetet, mégis kérte a perújítási kereset visszautasítását, még pedig a következő megokolással: Kifejíelte, hogy az alapperbeli ííélel annyiban, amennyiben a turpis causa-í nem látta fennforgónak : téves. Indítványozta, hogy a bíróság vonja elsősorban megfontolása körébe a turpis causa fenn- vagy fenn nem forgásának kérdését, és ha arra az eredményre jut, hogy a turpis causa fennforog, akkor ne folytassa le a felperes által indítványozott bizonyítást, vagyis ne engedje meg a perújítást, hanem utasítsa vissza a perújítási keresetet. Nem egyeztethető össze ugyanis szerinte a bíráskodás méltóságával és souverainitásával, hogy a bíróság érdemben foglalkozzék a kereseti állítások valóságának vagy valótlanságának kérdésével, ha a keresetet már a kereseti állítások alapján elutasítandónak találja. Arra az esetre mégis, ha a bíróság „várakozás ellenére" a meglévő peranyag alapján a keresetet ob turpem causam elutasítandónak nem találná, késznek nyilatkozott az alperes a Íurpis causa-val kapcsolatos új tények és új bizonyítékok előterjesztésére. A perujííó felperes ellenezte azt, hogy a bíróság a turpis causa kérdésével bármily értelemben is foglalkozzék, — és ezt az álláspontját következőleg okolta meg: Jogerősen el van döntve az alapperbeli ítélettel, hogy turpis causa nem forog fenn. Ez az alapperbeli bíróságnak jogi álláspontja. A perújítás keretében az alapperbeli jogi álláspontot támadás tárgyává tenni még egyébként szabályszerű perújítási keresettel sem lehet, annál kevésbé lehet azt úgy megtenni, ahogy alperes azt megkísérli, amolyan quasi — viszonkeresettel vagy quasi — kompenzációs igénnyel. Én a perújítási keresettel azért jöttem ide, — folytatta a felperes — hogy magamra nézve kedvezőbb ítéletet kapjak, ha a perújííási bíróság ezt helyénvalónak látja. Semmiképen sem szabad jelén perbeli fellépésemnek azt eredményeznie, hogy az én hátrányomra változzék meg a helyzet. Ennek ép oly kevéssé szabad történnie, mint ahogy nem változtatható meg az egyedül fellebbező fél hátrányára az általa megtámadott ítélet. A perújítás elbírálása keretében a bíróság nem souverain, mert még esetleges jobb bírói meggyőződése ellenére is kötve van az alapperbeli ítéletnek perújítással meg nem támadott rendelkezéseihez. Aki így tud érvelni, az ért a perújításhoz és minden további bizonyílás nélkül meg lehet róla állapítani, hogy soha sem szóval, sem írásban nem fogja a perújítással megtámadott aíéleíről azt mondani, hogy vérszegény.