Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - Lemondás a követelésről

100 DR. VILLÁNYI LÁSZLÓ Különösen időszakos szolgáltatásokra irányuló követelésekre áll az a szabály, hogy, ha a jogosult az ily részletszolgáltatásokat hosszú időn keresztül felgyűlni engedi, nem támadhatja meg a kötelezettet egyszerre a felszaporodott részletek összegére irányuló követeléssel, mert ez az adóst, aki már berendezkedett arra, hogy az időszakos szolgáltatásokat nem kel! teljesítenie, — méltánytalanul sújtaná. Ezt a szabályt kamat,12) életjáradék és tartási,13) elvont haszon iránti14) követelések tekintetében bíróságaink állandóan alkalmazzák.15) A késlekedés természetesen nem jár jogvesztéssel, ha a hitelező a jog érvényesítésében akadályozva volt.16) Általában annak az eldöntésénél, hogy a jogvesztő következmények beállanak-e, bíróságaink az eset körülményeit méltányosan mérlegelik.17) c) A joggyakorlás elmulasztása nemcsak követeléseket szüntethet meg, hanem hatalmasságokat is. Pl., ha a munkaadó tudomást szerzett arról, hogy alkalmazottja rögtöni hatályú elbocsátásra okot adó cselekményt követett el, s őt ennek ellenére nyomban el nem bocsátotta, utóbb az elbocsátásra már nincsen joga.17a) Más a helyzet a bérlet azonnali felmondása tekintetében.1713) nek időmúlás folytán beálló korlátozásáról beszél. A tisztességtelen verseny, a védjegyjog és a szerzői jog terén kialakult gyakorlat szerint a jog elenyészését ilyen esetben a megszerzett gazdasági birtokállomány (wirtschattlicher Besitzstand) védelme kívánja. A régebben fennállolt Reichsoberhandelsgcricht, valamint a Reichsgericht többnyire csupán a Treu und Glauben következményére hivatkoznak. A kérdésnek igen nagy irodalmára nézve 1. újabban Danzer-Vanotti összeállítását (Deutsche Juristenzeitung, 1936. évf. 1455. old.) 12) 460. E. H.; 1. még a MBGy. 504—505. oldalain összeállított gyakorlatot. 13) 471. E. H. (megítélt tartásdíjra is). V. ö. a MBGy. II. 505. sk. oldalain összeállított gyakorlatot. Tartási követeléseknél a hosszabb időre visszamenő részletek egyszerre követelése a tartás rendeltetésébe is ütköznék : ín praeteritum non alitur. ") P. VII. 5551/1915. MD. X. 148. 15) De P. V. 1511/1931. szerint egymagában az a tény, hogy a hitelező időszakos szolgáltatásokra irányuló jogát éveken át nem érvényesíti, joglemondás megállapítására nem alkalmas; ugyanígy kötbérkövetelésre 522/1903. Dt, 3. f. XXV. 122.; öröklési igényre P. 1. 1902/1955. JH. IX. 1029. és általában a követelésekre 277/1901. Dt. 5. f. XXI. 17. 1B) 471. E. H. i?) P. VI. 3974/1954. JH. IX. 294. esetben pl. a Kúria nem állapított meg joglemondást az elvont haszon-követelésével késlekedő hitelezővel szemben, mert az adós az elvont hasznokat maga élvezte (s mert hitelező ez adós korábbi teljesítéseit az elvont haszonkövetelésre számíthatta). na) A gyakorlat részletes összeállítását L Kéler Tibor—Straub Sándor—Schwicker Richárd, A szolgálati jogviszony (1929). i'b) p. VI. 5955/1955., JH. X. 91. szerint, ha a bérbeadó a bér nem fizetése miatt rögtöni hatállyal felmondani kíván, fel kell hívnia a bérlőt a hátralék megfizetésére, mert különben úgy tekintendő, mint, aki azt a felhívásig érvényesíteni nem kívánta; ha a bérbeadó a felhívást elmulasztja, ennek csak az a következménye, hogy ha a bérlő a felmondás után azonnal teljesít, a teljesítés időpontjától való hatállyal a felmondás következményeit elháríthatja.