Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám - Lemondás a követelésről

97 LEMONDÁS A KÖVETELÉSRŐL.*) Irta: DR. VILLÁNYI LÁSZLÓ. 1. A hitelező érdeke, hogy a követelés ne szűnjék meg másként, mint az ő kielégítésével. Az adós számára a kötelezettségnek a megszűnése, ha ez neki áldozatba nem kerül, az esetek túlnyomó részében csak előnyt jelent. Jogi helyzetek megváltoztatásához annak a félnek az akaratkijelentése, akinek részére a változás egyoldalú előnyt jelent, rendszerint nem szükséges, hanem elégséges annak a félnek nyilatkozata, akinek érdekét a bekövetkezendő változás hátrányosan érinti.1) A követelés megszüntetéséhez ezért a hitelező akaraíkijelentése rendszerint elégséges. Szabályként mondhatjuk, hogy a követelés megszűnik, ha a hitelező az adóshoz intézett nyilatkozattal arról lemond. Az uralkodó tanítás ezt nem ismeri el, hanem a követelés jogügyleti megszüntetéséhez a hitelező és az adós között kötött elengedési szerződést kiván. E felfogás szerint jogügyleti joghatásokhoz — egyes intézményessé vált eseteket kivéve — általában az szükséges, hogy az érdekeltek egymással szerződést kössenek.2) Ezt az általános szabályt alkalmazzák a római jog hatása alatt a követelések jogügyleti megszüntetésére is. A római jog ugyanis az elengedési szerződésnek két fajtáját ismerte: az alakszerű acceptilatiot, amely a követelést ipso iure megszüntette és a formátlan pactum de non petendot, amelyből az adósnak csak kifogása keletkezett. Az utóbbi alakzat a mai jogokból csaknem teljesen eltűnt,3) de megmaradt az a tétel, hogy a követelés jogügyleti megszüntetéséhez szerződés szükséges a hitelező és az adós között. Ezt a szabályt iktatta törvénybe a legtöbb jogrendszer,4) ezt tanítja a külföldi írók javarésze. A magyar magánjog korábbi irodalmában is *) Szemelvény a dr. Szladits Károly egyetemi ny. r. tanár főszerkesztésében megjelenő Magyar Magánjog c. műbőJ. Kiadja Grill Károly könyvkiadóvállalata. *) lgv pl-, aki a mások között kötött szerződésből csak jogi előnyt szerez, annak hozzájárulása a szerződés joghatásainak beállásához nem szükséges; így szerez közvetlen jogot a kedvezményes a harmadik Javára szóló szerződésből, így szabadul fel az adós, ha más a tartozást a hitelezővel kötött szerződéssel átvállalja. A jog általában elismeri az ajánlathoz való kötöttséget, a visszavonhatatlan ajánlatot; a megnyílt örökséget, vagy hagyományos egyoldalú nyilatkozattal viszzautasíthatja. Sőt némely jogrendszerben a dologi jogok is egyoldalú lemondó jognyilatkozattal megszüntethetők; 1. pl. a svájci polgári törvénykönyv 666, 729, 734, 748, 786, 801. §-ait. 2) Ujabban a szerződési kényszerről szóló tanítást erősen támadják. (L. Heck 122. old.) 3) L. alább a 7. pontban. 4) Ez az optk. 1444. §-ának elfogadott értelme (Stubenrauch 778. old.); így rendelkezik a svájci kötelmi jogi törvény 115. §-a, a német polgári törvénykönyv 597. §-a, a code civil 1285. §-a stb.