Jogállam, 1938 (37. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3-4. szám

AZ ANGOL ÉS MAGYAR BÜNTETŐSTATISZTIKA. 85 már 1924-ben 44.237-e — tehát közel V>ére — csökkent a szabadság­vesztésbüntetést töltő egyének száma, de viszont közel 80.000 embert bo­csátottak próbára. Itt röviden ismertetnem kell ennek a próbára bocsátás­nak intézményét a mi feltételes elítélésünkkel viszonylatban. Mindkét intézmény azt a gondolatot valósítja meg, hogy nem kell minden bűncselekményt s különösen nem az első ízben elkövetettet materiális büntetéssel sújtani, mert az államhatalom enélkül — tehát az emberi szenvedések fölösleges szaporítása nélkül is — elérheti célját. Ezt a gondolatot a tételes jogok kétféle módon valósí­tották meg. Az egyik az amerikai módszer, mely úgy szer­vezte meg az intézményt, hogy a Btk.-vel összeütközésbe jött egyén előéletét és életviszonyait külön felügyelő tisztiviselők (probation officer) a bírói tárgyalás előtt behatóan megvizs­gálják s ha az ő jelentésük nyomán a bíróság úgy találja, hogy a vádlott büntetés kiszabása nélkül is még a társadalom hasznos tagja lehet, akkor ítélethozatal felfüggesztése mellett a bűntettes felügyeletére próbaidőt állapít meg s ha a vádlott ezt kifogástalanul tölti el, úgy tettének bűntetőjogi kö­vetkezményei alól szabadul s ügyében az eljárást megszünte­tik. Ezzel szemben a kontinensen elterjedt francia-belga rend­szer szerint a bíróság a bűntettest minden esetben a cselek­ményével kiérdemelt büntetésre ítéli s csak ennek végrehajtá­sát függeszti fel bizonyos próbaidőre. Anglia az amerikai rendszert vette át és mint említettem, 1907-ben hozta be a próbára bocsátást, melynek különféle alakjai vannak (dismis­sal, recognizances with, vagy without- probation order). — A magyar törvényhozás a következő évben szintén be­hozta a megfelelő intézményt, de a felnőttekkel szemben mint­hogy ezek ellenőrzése hazai viszonyaink között nagy nehéz­séggel járt volna, nem angol-amerikai formájában (bár a ja­vaslat miniszteri indokolása elismeri e módszer nagy előnyeit, 1. i. hogy az arra érdemes vádlott nemcsak a materiális bün­tetéstől, hanem az elítélés megbélyegző hatásától is szabadul és hogy a próbára bocsátott hathatós ellenőrzésnek van alá­vetve), hanem a belga-francia mintát véve át s ugyanazon tör­vényben (1908: XXXVI. t. c) csupán a fiatalkorúakra nézve hozta be angol mintára a próbára bocsátást. A feltételes elíté­lés behozatalának a javaslat szerint legfőbb célja az volt, hogy a rövid tartamú fogház és elzárás büntetések pótszeréül szolgáljon. Ezek előrebocsátása után nézzük most mindenek előtt az 1935. évi statisztikát. Angliában — mondjuk — feltételesen elitéltek az esküdtszékek 1311 egyént, a sommás bírák 15700 „ (de ezekben nincsenek bent a rendőri 7^7! TT kihágással vádlottak) összesen: 17011 egyént,

Next

/
Oldalképek
Tartalom