Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - Magánjogunk kodifikálása

MAGÁNJOGUNK KODIFIKÁLÁSA. írta : Dr. SCHUSTERiRUDOLF, a m. kir. szabadalmi felsőbíróság ny. elnöke. Jelen soraim feliratát tulajdonképen úgy kellett volna fogal­mazni, „hol és miért késik a magánjogunk kodifikálása?" Erre — több irányban — feltett kérdésemre választ nem kaptam és így nem tudom az okát annak, hogy miért van ez a nagy szélcsend a kodifikálás körül. Hallottam ugyan indokul felhozni egyetlen egy szót; ez a szó ugyanis „időszerűtlen". Ezt azonban nem akarom elhinni és Goethe szavai jutottak eszembe. „Die Botschaft hör ich wohl, alléin mir fehlt der Glaube". Azonban megijedni mégis megijedtem, mert ez a szó egy másik kodifikálási munkálatba már nagyon belealkalmatlankodott, t. i. a részvényjogunk reformja kérdésénél. Köztudomású ugyanis, hogy amikor évekkel ezelőtt a rész­vényjogunk reformja megindult, az egész vonalon, beleértve a hivatalos köröket is, teljes egyetértés volt abban, hogy igenis a rész vényjogunk, amely hatvanéves múltra tekint vissza, reformra szorul. Ez ellen sem jogászi, sem közgazdasági, sem más érdek­körből ellenvélemény nem volt hallható. (Hogy egyes részlet­kérdésekben voltak eltérő nézetek, az természetes, de nem döntő). Ilyen auspiciumok mellett megindult a jogi szakirodalom­ban igen élénk és termékeny mozgalom, előadást előadás követett, kitűnő tervezetek készültek. A magyar jogászegylet kiküldött ad hoc egy részvényjogi bizottságot, amely ezt az anyagot hónapokon át behatóan tárgyalta és működéséről egy vaskos kötetben beszámolt. A kormány a részvényjog reformját a kép­viselőházban bejelentette, sőt körülbelül egy évvel ezelőtt ugyancsak a kormány még néhány kérdésre pótlólag véleményt kért tőlünk, amelyet meg is adtunk — mire elhangzott az a szó, hogy a reform nem időszerű; erre a varázsszóra megállott a gépezet. Nem lehet megérteni, hogy ami tegnap időszerű volt, ne legyen ma is az ? Vagy akkor sem volt időszerű? akkor mi célja és értelme lett volna a nagy munkálatok elkészítésének ? Azt, hogy a reform miért vált időszerűtlenné, soha senki meg nem indokolta. Azért mutattam rá a részvényjogi reform szomorú sorsára, mivel ugyanazt az elkedvetlenítő, érthetetlen folyamatot — csak nagyobb mértékben — látjuk a magánjogunk kodifikálásánál is, ahol — úgy látszik — megint belekontárkodik az „időszerütlenség". Togáliam XXXVI. évf. 3—4. füzet. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom