Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - Ötletvédelem

62 DR. OSVALD ISTVÁN külföldön vehető anyagokat beszerezni, ha viszont agrárterményekben kellő mennyiséget és minőséget tud külföldre irányítani. Hazánk abban a nyomasztó helyzetben van, hogy nyersanyagszükségletét jelentékeny részben külföldről kell beszereznie és ennek ellenértékét majdnem teljes mértékben a külföldre irányított agrártermények szolgáltatják. Ezek a termények szolgáltatják a beszerezhetéshez szükséges aranyat, a devizát. Ezeknek figyelembevételével észrevételeink odairányultak, hogy a hitbizományok rendezése ne mobilizáljon szükség nélkül további nagy területeket a föld értékének romlására és az agrártermelés hátrányára. A törvény a maga végleges szerkezetében abban a mértékben korlátolja a hitbizományi ingatlanok terjedelmét, amely mértékben az a földbirtokpolitikai szempontból szükségesnek mutatkozik. Az átmeneti intézkedéseknek kell majd lehetővé tenniök azt, hogy az átalakulás lassú ütemben olykép történjék, hogy a földbirtokpolitika a felszabaduló ingatlanokat közgazdaságunk érdekében a legcélszerűbben használhassa fel és illeszthesse a termelés rendszerébe. Ez a törvény a m. kir. igazságügy miniszternek 44.000/1936. I. M. számú rendeletével 1937. évi január hó 15. napján lép hatályba. Az idézett rendelet részletesen foglalkozik a II. részében a hitbizományi nemperes eljárás általános szabályaival. Ezeket a szabályokat ezen a helyen nem részletezem, azonban rá kell mutatnom arra, hogy a bíróságra olyan munka vár, amely nagy körültekintést, a különböző esetek összes viszonyainak alapos ismeretét, a döntés gondos előkészítését tételezi fel, mert mindettől függ a törvény célzatának a közérdeknek megfelelő alkalmazása. Rámutatok azonban a rendelet 16. §-ára, amely akképen szól, hogy a T. 110. §-ának második bekezdése alá esö végzés ellen a felfolyamodás határideje 30 nap; a felfolyamodást a m. kir. Kúria a felülvizsgálati kérelem szóbeli tárgyalására irányadó szabályok szerint tárgyalja. Az ügy természete indokolja, hogy a nemperes eljárásban használt ez a felfolyamodás az érdekelt felek felszólalásának lehetőségével biráltassék el a ni. kir. Kúrián. Az életbeléptető rendelet a III. részében a fennálló hitbizományok részleges felszabadulásával foglalkozik. A hitbizományi bíróságok helyes közreműködése ebben a részben döntő jelentőségű. A felszabadulással kapcsolatos jogviszonyok rendezése nem csak az egyes érdekeltek szempontjából, de a jogbizonyosság és a közérdek szempontjából teendők meg. Ezek az intézkedések természetesen minden egyes esetben másként alakulnak és éppen ezért van a bíró belátásának nagy jelentősége. A földbirtokpolitika szempontjából másik rendkívül fontos törvény az előbb már említett XXVII. törvénycikk a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről. A tervezetre amiként azt már előbb elmondottam, az észrevételeket megtettem. Az eredeti tervezet a telepítés kérdésében az ingatlan tulajdonosokra bizonytalanságot teremtett éspedig hosszabb időre, vájjon az ingatlanokat telepítés céljára igénybe veszik-e vagy sem. Ez a bizonytalanság a közgazdaság szempontjából is igen hátrányos lett volna, mert a földbirtokos a befektetéseket épp a bizonytalanság miatt mellőzte volna. A törvény végleges szövege ezt a bizonytalanságot megszüntette. Az igazságszolgáltatás szempontjából kiemelem, hogy a törvény az ott részletesen megjelölt esetekben a közigazgatási intézkedések ellen panasz alapjában jogorvoslatot rendszeresít, amelynek elbírálása bírói útra tartozik. A törvény végrehajtása azonban túlnyomóan igazgatási hatáskörbe tartozik. Ebben a tekintetben tehát a kormányzat belátása a döntő, amely felelősségének tudatában és a közjó érdekében jár majd el. A kihirdetett törvények közül az előbb emiitetteket azért emeltem ki, mert az igazságszolgáltatással is kapcsolatban vannak. De rá kell mutatnom arra, hogy az igazságügy terén a reformok egész sora van tárgyalás alatt. A reformok irányát a Kormányzó Úr Ő Főméltóságának az országgyűlést 1935. évi április hó 30-án az Országház kupolacsarnokában ünnepélyesen megnyitó beszéde jelzi. A Kormányzó Úr O Főméltósága kiemelte, hogy az igazságügyi törvényhozás feladata az igazságügyi szervezet terén a gazdasági és társadalmi élet alakulása folytán szükségesnek mutatkozó reformokat megvalósítani. További egyszerűsítésre és gyorsításra szorul a polgári- és büntető pereseljárás. Ennek kapcsán foglalkozni kell a bírói és ügyészi szervezet bizonyos mértékű átalakításának kérdéséve! is.