Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - Ötletvédelem

46 DR. BEÉR JÁNOS 1935. év folyamán megadott szabadalmak. Ezenfelül tömegesen találunk a szabadalmak között: „heti naptárakat", „asztali naptárakat", „bridgMokkokat", „bridgetabellákat", „üzleti könyveket" stb. is. „Emeletes doboz papirlemezből", „Tárgymutató" (register), „Papirvágókés reklámcélra, ahol a cégek nevéből, védjegyéből, vagy signettjéből formálódik a nyél", „Oktató keresztrejtvényjáték", „Hónapos retek cukorból", „Sál Mussolini milánói beszédével". Ezt a néhány példát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által az utolsó hónapok alatt belajstromozott mintavédelmek közül írtam ki. Különösen jellemző a szerzői jogi beiktatásokat tartalmazó lajstrom, amely szinte veszedelmes azért, mert a beiktatáshoz fűződő jogi következmények tekintetében a laikusok teljesen tájékozatlanok. Néhány az 1935. évben beiktatott „művek" közül: „Paradicsomrecepteketfelölelő brosúra", „Astrologiai keresztrejtvény", „Folyó és állóvizeken való hirdetési elv" (közgazdasági mű), „Bérházak vízvezetékének egyszerű karbantartására vonatkozó rendszer és a tervezet nyomtatványa" (közgazdasági mű), „Szórakoztató jellegű szöveges reklámlevelezőlap", „Válaszbélyeget helyettesítő címke rendszere és tervezete". Ilyen jelenségek mellett sem az elméleti, sem a gyakorlati jogász nem mehet el szó nélkül és nem mondhatjuk egyszerűen azt, hogy a hatóságok enyhe gyakorlata, — amelyet a bejelentéssel kapcsolatos illetékbevételek is alátámasztanak, — abusus. A napi élet szülte ezt az igényt és a hatóságok részben a szükséglet nyomása alatt, igyekeznek a hiányt ily módon pótolni. II. Vizsgáljuk meg ezek előrebocsátása után, hogy mai jogrendszerünkben maga az „ötlet" az „eszme", mint az „ész szüleményéből" származott eszmei termék jogvédelmet kap-e. Nem véletlenül használtam ezeket a szavakat „ész szüleménye." Az ideiglenes törvénykezési szabályok első részének 23. §-aígy hangzik: ..Végre kijelentetik, miszerint az ész szüleményei is olyan tulajdont képeznek, amely a törvény oltalma alatt áll." Ez a látszólag tág keret azonban csak látszólagosan adott teljes értékű jogokat az emberi agy minden termékére, mert a jogalkalmazásban ez a tétel megfelel a mai szerzői jogi körnek. A magyar jogban a tulajdon fogalma kizárólag a dologhoz, testi tárgyakhoz fűződhetik. Szellemi javakra csak abban a körben lehet jogot szerezni, amennyiben ezt a jogszabály intézményesen megállapítja és szabályozza. Ilyen külön törvény által teremtett jogterületek: a szerzői jog, a szabadalom, a mintavédelem s bizonyos vonatkozásban a védjegy és versenyjog. Nézzük tehát az ötletet, az eszmét, ezeknek a speciális jogszabályoknak a tükrében. III. A szerzői jog vonatkozásában a Kúria állandó gyakorlata szerint akkor és csak annyiban áll valamely ötlet, valamely eszme jogi védelem alatt, amennyiben a szerzői jogi törvényben felsorolt művek valamelyi-