Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A psychoanalysis és a büntetőjog

416 SZEMLE. hívására, majd felolvasta a bizottság tagjaiul felkérendő mintegy harminc magyar jogász névsorát, akiknek sorában a különböző jogi ágak legkiválóbb képviselői szerepelnek. A titkárság tagjaiul Rácz György, Bertt Emil, Jenes Árpád és Go/tner Dénes (Szeged) kéretnek fel. — A szakosztály Angyal professzor javaslataihoz egyhangúan hozzájárult. * A Magyar Jogászegylet civiljogi szemmináriumában dr. Goldberger József ügyvéd október 27-én az amerikai 1933 as dollárértékelés következményeiről adott elő. Az előadó szerint a 7600/1935. M. E. sz. rendelet nem célzatos jogalkotói lépés volt. Nem volt indokolt az amerikai jogszabályoknak átültetése olyan jogviszonyokra, melyek nem esnének az amerikai jog hatátya alá. Ha az amerikai jogszabályalkotó a saját szuverénilása területén indokoltnak látta is, hogy az aranyzáradék érvényességét megszüntesse és a dollár aranytartalmának csökkentésével a dollár nemzetközi értékét csökkentse, abból nem következik az, hogy a magyar jogalkotás is törölje az aranyzáradékot, csökkent árfolyamon való fizetésre jogosítsa fel az adóst s így általános íaríozáscsökkeníés helyett az adósok szűkebb csoportjának nyújtson szeszélyes kedvezményt. A 16.301/1953. M. E. sz. rendelet, mely visszaállítja az aranyzáradék érvényességét, önellontmondó, mert az aranyzáradék kérdésében mellőzi az amerikai jog alkalmazását, a dollárértékelés kérdésében azonban követi az amerikai jogot. Az előadó szerint azokra a jogviszonyokra, melyek a magyar jog hatálya alá esnek, nem kellene alkalmazni az aranyzáradékérvényét megszüntető, sem a dollárt leértékelő amerikai jogszabályt. Azokra a dollártartozásokra vonatkozólag tehát, melyek nem esnek a fenti rendeletek hatálya alá, jelenleg is a régi dollár utolsó hivatalos árfolyamán, nem pedig a csökkent érékű dollár jelenlegi árfolyamán kell az átszámításnak megtörténnie, mert a csökkent értékű dollár a magyar jog szempontjából más valuta mint az az (arany) dollár, melyben a felek 1955. május előtt a kötelmet kitűzték. * Angol joggyakorlat. Kié a színdarab kéziratának tulajdonjoga ? (The Solicitors' Journal, 1957. évf. 157. old.) Felperes, mint elhúnyt férjének végrendeleti végrehajtója pert indított férje által elkészített több kéziratot tartalmazó füzetek kiadása és a jogtalan visszatartás által okozott kár megtérítése iránt. Előadta, hogy elhúnyt férje 1915. óta alperes színházában színészként működött, de 1921. óta szabad idejében otthon színdarabokat és némajátékokai is írt és pedig azokba a füzetekbe írta ezeket, amelyeket a felperes mint a férje hagyatékához tartozókat, alperestől visszakövetel. — Alperes előadta, hogy felperes férje tényleg mint színész állott alkalmazásában; az elhúnyt neki néhány kéziratot adott át tanulmányozás céljából; ezek átolvasása után a felperes férjét színészi alkalmaztatása mellett némajátékok vázlatának írására is szerződtette, ennek fejében 50%-os fizetésemelést adott neki. Felperes férje ezt a munkáját a színházban végezte. A vázlatokat alperes tisztán alapötletekként használta fel, karmesterével ezeket átdolgozta, feldolgozta és megváltoztatta. Amennyiben az elhalálozott otthon is dolgozott, ezt önszántából tette, és pedig azért, hogy beteg ember léiére, nyugodt környezetben könnyebben dolgozhassák, a szerzői jog azonban őt, alperest illeti, minek következtében a kéziratokat jogosan tartja vissza. A bíróság felperes keresetének helyt adott és kötelezte alperest a kéziratokat tartalmazó füzetek visszaadására, Alperes köteles lett volna a kéziratokra vonatkozólag támasztott igényének fennállását és jogosságát írásbeli szerződéssel igazolni. Minthogy azonban ily írásbeli szerződés létezését, se nem állította, sem pedig ilyent felmutatni nem tudott, felperesnek a kéziratokhoz, mint férje hagyalékához tartozó vagyontárgyakhoz való igénye meg volt állapítandó és kiadatásuk el volt rendelendő. (Közli: dr. Picker Ernő ügyvéd, hit. törvényszéki tolmács.)