Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - Az orvosi műhibaperek

28 DR. TÓTH LÁSZLÓ. Igazságügyi Orvosi Tanácsnak is akkor, amikor véleményének kialakításához hozzáfog. Az Igazságügyi Orvosi Tanács megkeresése célravezetőén akként történhetik, hogy a kérdést szabatosan fogalmazva juttatja el a bíróság a Tanácshoz. Ez a szabatos fogalmazás azonban nem zárja ki a teljes anyagnak egy kérdésbe való felölelését. Gyakorlatilag igen bevált a kérdésnek következőkent való feltétele: „Nyilvánítson véleményt az Igazságügyi Orvosi Tanács atekintetben, hogy a felperes állította műhibát az alperes elkövette-e". A kérdésnek ekként való feltételével a bíróság egyrészt elkerüli az anyag szétforgácsolását és lehetővé teszi másrészről az Igazságügyi Orvosi Tanács számára a kérdés érdemében való határozott állásfoglalást. A kérdések részletezése és felaprózása azzal a veszéllyel jár, hogy épen az orvosilag lényeges és ügydöntő körülményekre a megkérdezés elmarad. Amint már említettem, ebben a tárgykörben sem a felek, sem a bíróság nem rendelkezik azzal a mélyreható tudással, ami a lényegtelennek a lényegestől való elhatárolásához szükséges. Ezért elsőrendűen fontos a szaktestület részére azt a lehetőséget megadni, hogy a lényegtelent a lényegestől szakszempont által vezéreltetve elkülönítse. * III. Az Igazságügyi Orvosi Tanács aggályosságára és kizárására nincs intézkedés. Nem segít a kézenfekvő analógia sem. Az az elgondolás helyes, hogy az Igazságügyi Orvosi tanácsra a szakértőkre vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. Útját állja ennek az alkalmazásnak azonban az a tény, hogy sem a felek, sem a bíróság az Igazságügyi Orvosi Tanács adott esetben való összetételéről tájékoztatva nincsenek. Az közhírré van téve, hogy az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak kik a tagjai. Ezek a tagok természetesen nem együttesen és egyszerre működnek, hanem az Igazságügyi Orvosi Tanács öt tagból állóan működik. Véleményeit csak az elnök és a jegyző írják alá. Nem közli azonban a Tanács sohasem — s erre kötelezve sincs —, hogy a szóbanforgó vélemény megalkotásánál kik vettek részt. Tehát elvileg még az sincs kizárva, hogy a perelt alperes az Igazságügyi Orvosi Tanács tagjaként saját ügyében adjon véleményt. Természetes, hogy épen az említett magas orvosi ethica kizárja, annak lehetőségét tételes intézkedés nélkül is, hogy ez az eset előforduljon. Azonban olyan esetek, amelyek a perekben a döntésben történő megnyugvást csökkentik és bizalmatlansági érzést kelthetnek, gyakorlatilag is felmerülhetnek, mint ahogy fel is merülnek.