Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - Deák Ferenc, a civiljogász

DEÁK FERENC, A CIVIL-JOGÁSZ. 375 meg, mily nagy hatással volt a megyei nemességre ez a tárgyalás ' kénytelenek voltak — akarva-nemakarvá — országos politikával foglalkozni. A reformokat megakadályozandó sok helyütt oly utasításokat adtak, hogy az Operatumokat semmi esetre sem tárgyalják ^per excerpta". hanem azok ..iunctim" terjesztessenek szentesítés alá,13) így kerültek végre az Operatumok — lényegében és alapjában négy évtized után — lS32-ben az országgyűlés elé" Miként — annak idején — a Commissio systematica jelentése, ügy ekkor : sem az Operatumok, sem az Opinio nem volt rendszeres munka — nevük, elnevezésük ellenére sem. 1S34 május 24-én tárgyalta a kerületi ülés a ..iuridicum operatum"-ct. Deák a mikénti tárgyalás kérdését veti fel azonnal. Abból indul ki. hogy polgári törvényeink és kuriális deeizióink kazuisztikus zűrzavarában az országos kiilgöttség rendszert nem alkothatott, mert csak a hiányok kiegyenlítésére, foltozgatásra volt kiküld ve. De 1791. óta idevonatkozólag*tetemes előlépések történtek: a napóleoni kódex, a bajor, a porosz törvénykönyv és az igen sok tekintetben jeles ausztriai. Naponként érezhetőbb egy szisztematizált polgári törvénykönyv hiánya, minek megalkotása üy jeles példák után kevesebb nehézséggel is járna. Az első feladat: Valahára más szisztéma készüljön. A plénümban való kidolgozás nehézségére való tekintettel egy kerületi válaszmány kiküldését indítványozza. Erre bizassék, hogy a regnicolaris küldöttség dolgozatát prmeipiumokra vonja s egy szisztematizált kódex csontvázát kidolgozza.-) "Mint látjuk, Deák az első, aki a diétán felvetette a modern értelemben vett magánjogi kódex és annak megalkotására vonatkozó metódus gondolatát. Indítványa nem vezetett eredményre. A kerületi ülés kidolgozott ugyan néhány törvénycikket Deák követi jelentése szerint 25-öt-1), — Horváth Mihály szerint 37-et-), — Del" Ad ami szerint 17-et23). De ez nem volt az, amit Deák akart. Deák megmondta fentebb hivatkozott felszólalásában „különben a nehézségekbőí kigázolnunk teljesen lehetetlen." E javaslatokból nem is lett törvény soha sem. Helyesen írta tehát Kölcsey 1S34 júliusában : „Mi a polgári törvényekkel vesződünk, de a szó legteljesebb értelmében sötétségben vergődünk."-4) Miként már kiemeltük fentebb, az 1S39 40. évi országgyűlésen a kodifikációs gondolatot már némileg sikerült megvalósítani A szűkebb magánjog területén alig sorolható ugyan még ide csak a magánjog egyik részére és csak „a földesúri törvényhatóság alatt álló nem nemes személyekre-' vonatkozó VHI. t.-c: a jobbágyok örökösödéséről. A hiteljog terén már komolyabb értelemben vett kodifikációról beszélhetünk: a váltótörvényen kívül meg kell említeni: a XVI.-ot: a kereskedőkről, a XVII.-et a gyárakról, a XVÜL-ai a közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól, a XTX.-et a kereskedői testületekről és alkuszokról a XX.-at a fuvarosokról, a XXII.-eí a csődületekről. Deák ennek a kodifikációs munkálatnak a lelke. Az ö javaslatára ekkor tényleg kiküldött a plénum egy külön küldöttséget, amely kiegészítette magát két pesti kereskedővel és meghívták szákértőnek Wüdner bécsi ügyvédet is. Pulszky leírja-) a bizottsági tárgyalásokat és niesremlíti, hogy Deáké volt a vezérszerep. Ferenczy irja2^). hogy a váltótörvény ugyan nem Deák müve. de sokban közreműködött jobbátételében. Annyira' tanulmányozta Deák a külföldi jogot — különösen a német államok váltótörvényeit — hogy Wildner egy "alkalommal fejtegetéseire «) U. o. 2-) Kónyi I. 66—67. M) 1*35. évi követi jelenté?. U. o. 249. I. Horváth Mihály: Haszonötév Magyarország történelméből. Harmadik fcia^*» n. 13. L -l YagSniogi kodi-.kacionk és régi jogunk. Budapest 1SS7. III. 17. *) Horváth Mihály id. m. I. 427. I. »| Deák Ferenc Jellemrajz Olcsó «tár 1312—3. Sz. 14. L •J Deák elete. BudaDest 19!4. L Í&4, L