Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - Deák Ferenc, a civiljogász

370 DK. ZOLTÁN JÓZSEF Az első, aki Deák és a mai magánjogunk kapcsolatát felismerte ós Deák Ferenccel és csak Deák Ferenccel ós csakis mint mugánjogászszal foglalkozott: Szladits Károly volt. Deák születósónek századik évfordulója alkalmából a Jogtudományi Közlöny8) Ünnepi számában írja : „A magánjogász, bár értékeli a reformer, a negyvennyolcelőtti Deákot, a legnagyobb elismeréssel mégis ahhoz a Deákhoz fordul, aki az Országbírói Értekezleten tekintélye súlyával segít új medret törni a magyar magánjog új folyamának." A dolog Lényegére világít S/,!a<lits Károly azon felismerése is, amelyszerint „a magyar magánjog kiegyezése volt az 1861-i Országbírói Értekezlet... A magyar magánjogot kellett kiegyeztél ni az osztrák joggal, enrombolásunkat az Idegen alkotásokkal, a jogfolytonosság elvét a kiáltó szükségletekkel." AÍmási Antal: Az Országbírói Értekezlet félszázados évfordulója" című cikkében') Igen találóan emeli ki : „az Országbírói Értekezlet alkotmányos alapon kísérelte meg azt a nehéz Lépést, amelyei az osztrák éra a törvénykönyvnek egyszerű behozatalával ép oly erőszakosan, mint radikálisan mellőzött: a középkori magyar jogrendből való kibontakozást és annak az új kor Igényeihez, valamint szükségleteihez való simítását." Hogy mindez így kialakult, ahhoz Deák Ferenc adta meg az itiiciativát. De nemcsak az Országbírói Értekezleten, hanem már pályájának azon a részén is, amely i833-tÓl L848-OH át I8(51-ig vezet. Deák ezt tűzte ki a reformkorszak országgyűléseinek feladatául. Ezért küzdött, ezt kívánta a törvényhozás útján megvalósítani. Fzt akarta az ISIS: XV. tc.-ben törvénybe Iktatni : mint e küzdelmek megvalósulását. S hogy mindez nem sikerült már korábban es hogy a törvényt az életben megvalósítani, 4S-ban már végrehajtani nem Lehetett: ez nem Deák hibája. De, hogy azt, amit t848-ban törvényileg megvalósított, 1861-ben nem engedte ismét eltemettetni: az elévülhetetlen érdeme Deák Ferenc, a civiljogásznak. Deák magánjogászi működésének megrajzolását a végén, az Országbírói Ertekezletén való szerepével kezdjük. így kapcsolódunk leginkább a mához, de mások felismeréséhez Ls. De még különösen azért, is, mert abban látjuk Deák magánjogászi működésének legnagyobb jelentőségét, hogy mintegy koronájaként a mai magánjogunkért folytatott küzdelmeinek: egyfelől megteremtette az áthidalást a negyven iiyolcelötti és itiáui magánjogot elválasztó „mély szakadék" fölött, másfelől de ugyanezzel átmentette a reformkor küzdelmeinek megvalósulását jelentő negyvenyolcas tőrvényhozás magánjogi elveit az új Magyarország magánjogába. Deák az Országbírói Értekezleten már a vita vége felé — a következőket mondja: „Az alapeszme: a régi törvényeink visszaállítása. De ezen eszmének a megvalósításánál a főszabály az: hogy a magánjogviszonyok meg ne zavartassanak."4) Ebben benne is található Deák törekvéseinek lényege. Már a vita 'elején joggal állapítja meg az elnöklő országbíró: „Világosabban nem lehet a kérdést felállítani, mint azt Igen tisztelt Deák Ferenc úr tette: az első kérdés, Lehet-e az 1848-J magyar polgári és büntető törvényeket minden változtatás nélkül teljesen és tökéletesen visszaállítani ?!fi) „Minthogy az értekezlet ezt kivihetetlennek tartotta, Deák indítványára albizottságokat küldtek ki annak megvizsgálására es megfelelő javaslatok kidolgozására: mit és hogyan kell változtatni. Deák a magánjog] kérdésekkel foglalkozó albizottságban nem ved részt es a magánjogi kérdésekkel ismét csak a pléninnban, a bizottsági jelentés tárgyalásakor foglalkozott. Az albizottság többségének javaslata az osztrák polgári törvények fenntartásából indult ki. Az ellen, — illetőleg kii-) J. K. 1908. évi 42. sz. 848. 1. n) Jogállam 1909. évi 8. sz. 018. 1. 4) Az Országbírói Értekezlet a törvénykezés tárgyiban. Közli: Rath György II. 291,1. B) U. o. I. 42. 1.