Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A német ügyvédi rendtartás

A NÉMET ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. 367 dalmi kamara elnökének utasításaihoz. Emellett a rendel kezés mellett a rendtartásnak az a további szabálya, hogy a kamarák elnökei a működésük körébe utalt tennivalókat saját felelősségük mellett látják el, voltaképen jogi képtelenség. A helyi hamara elnöke felügyeletet gyakorol a kamara területén működő ügyvédek és ügyvédjelöltek fölött s kisebb szabálytalanságok miatt velük szemben — ügyvédek tekintetében három tagú felügyeleti bizottság meghallgatása után — felügyeleti intézkedést tehet. 4. Amint látható, az ügyvédség szervezetére vonatkozó szabályozás egész rendjében a vezér-elv érvényesül s a kamarai szervezet voltaképen segédszerve az igazságügyi kormányzatnak az ügyvédségre vonatkozó tennivalók ellátásában. IX. 1. A fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályozás körében mindenekelőtt kiemelésre méltó, hogy csak az ügyvédek és az ügyvédjelöltek állanak az ügyvédség szervezetének fegyelmi joghatósága alatt. A próbagyakornok ebbeli minősége a próbaidő tartama alatt fegyelmi eljárás mellőzésével bármikor megszüntethető. Fegyelmi vétséget követ el a fegyelmi felelősséggel tartozó személy, ha „kötelességét megszegi". A fegyelmi vétség tényálladékának ilyen tág meghatározása lehetővé teszi, hogy a hivatási kötelességsértés és a kari tisztesség megsértése egyaránt fegyelmi megtorlásban részesülhessen. 2. A fegyelmi büntetések lépcsőzetes tagozódásában a legalsó helyet foglalja el az intés, azt követi a megrovás, a pénzbüntetés és az ügyvédi, illetőleg az ügyvédjelölti jogosultság elvonása. A pénzbüntetés legmagasabb összege 5000 márka ügyvéddel és 500 márka ügyvédjelölttel szemben. Szakszerűség szempontjából jellemző a felügyeleti és a fegyelmi felelősség ugyanolyan éles elhatárolása, mint a miként ezt az elvet jogalkotásunk ilyen tárgyú legújabb termékei, a kir. itélőbírák és kir. ügyészek fegyelmi felelősségéről szóló 1936: III. törvénycikk és az új ügyvédi rendtartás kristálytiszta elméleti és helyes gyakorlati alapon nálunk is megvalósítják. Figyelmet érdemel a német rendtartásnak az a rendelkezése, amely szerint az ügyvédi működésre jogosítás, illetőleg az ügyvédjelölti gyakorlatra bocsátás előtt elkövetett cselekmény miatt is helye lehet fegyelmi felelősségrovásnak, ha a cselekmény súlya alapján elmozdítás lenne indokolt. Ilyen kifejezett rendelkezés annálfogva illeszthető bele a fegyelmi felelősség rendszerébe, hogy a fegyelmi vétség tényálladékában nincs megkülönböztetve a hivatási kötelesség és a kari tisztesség megsértése. Nézetem szerint a szóbanlevő jogszabály csak a kari tisztességbe ütköző cselekmények szempontjából kerülhet alkalmazásra. Hasonló jogszabályt nem ismer a mi rendtartásunk; azonban nem tartom kizártnak, hogy az ügyvédek, illetőleg az ügyvédjelöltek névjegyzékébe bejegyzés előtt elkövetett, de a bejegyzés utáni időre is kiható cselekmény az ügyvédi rendtartásunk 109. §-nak második pontjában meghatározott fegyelmi vétség szempontjából, mint az ügyvédi kar tekintélyét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magaviselet, nálunk is fegyelmi megítélésben részesíthető. 3. A bűnvádi és a fegyelmi eljárás, valamint, a bűncselekmény és a