Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A német ügyvédi rendtartás

362 DR. ZEHERY LAJOS a német ügyvédi rendtartás szabályozása szerint a próbagyakornokot az alatt az idő alatt az őt vezető ügyvéd oktatásszerűen köteles foglal­koztatni. Ebből az alapgondolatból rendeli el a törvény, hogy a próba­gyakornokot a próbaidő alatt oktatás céljából bíróságnál is lehet fog­lalkoztatni. Ugyanebből az alapgondolatból származik az a további ren­delkezés, mely szerint a próbagyakornok legíeljebb az Amstgericht és a Landgericht előtt tartott tárgyaláson járhat el az őt vezető ügyvéd helyetteseképen. 4. Ezzel szemben az ügyvédjelöltet az ügyvédi hivatás gyakorlásában ugyanazok a jogok illetik, mint az őt vezető ügyvédet. A bíróságok előtti eljárásban nincs szüksége külön helyettesi meghatalmazásra, ha­nem az őt vezető ügyvéd helyetteseként történő eljárásának alapja az ügyvédjelölti gyakorlatra bocsátás alapján történt kirendelés, mint törvényi meghatalmazás. 5. Míg tehát a mi rendtartásunk szerint a ügyvédjelölti működés alkalmazási viszony s az ügyvédjelöltek felvétele az önkormányzati szervek autoritativ ténye, addig a német rendtartás a vezérelvet akként alkalmazza a próbagyakornoki és az ügyvédjelölti működés tekintetében, hogy minden esetben az igazságügyi kormányzat vezetőjétől függ az, hogy valóban lehet-e valaki próbagyakornok, illetőleg ügyvédjelölt. Az igazságügyminiszter van hivatva a jogi, erkölcsi, társadalmi és gazda­sági kiválasztásra annak a végső célnak a biztosítása érdekében, hogy végeredményben minden bíróság mellett annyi ügyvéd álljon a jogkereső közönség rendelkezésére, amennyire a jogszolgáltatás érdekében való­ban szükség van. VII. 1. A rendszerint három évi ügyvédjelölti gyakorlat letelte után az ügyvédjelölt kérheti az igazságügyminisztertől, hogy egy meg­határozott bíróságnál bocsássa önálló ügyvédi gyakorlatra. Az igazság­ügyminiszter a kérelem tárgyában a pártszervezet megfelelő főszerével, a nemzeti szocialista német jogászok szövetségének birodalmi vezetőjé­vel (Reichsrechtsführer) egyetértve a birodalmi ügyvédi kamara elnöké­nek meghallgatása után határoz. A vezér-elv tehát az ügyvédi működés alapja tekintetében is érvényesül. Érvényesül ezenfelül a birodalmi kor­mányzat irányát kizárólagosan meghatározó pártszervezet befolyása is. A német birodalmi államszervezet ezidőszerinti rendjében ugyanis min­den kormányzati szerv kiegészítő része a nemzeti szocialista párt meg­felelő szerve, amely a kormányzat irányát érintő ügyekben döntően mű­ködik közre. A német birodalmi ügyvédség a bírósági fokozatok szerint történő elkülönítés rendszerén alapul. Ez az elv akként van megvalósítva, hogy minden ügyvéd meghatározott bíróság mellett kifejtendő ügyvédi műkö­désre van feljogosítva. Az igazságügyminiszter azonban az Amtsgericht mellett önálló ügyvédi gyakorlatra jogosított ügyvédet kérelmére amel­lett a Landsgerícht mellett való ügyvédi működésre is feljogosíthatja, amelynek területén van az az Amtsgericht, amely mellett működhet az illető ügyvéd. A Landgericht mellett ügyvédi működésre jogosított ügy­véd a fölöttes Oberlándesgericht, valamint a szomszédos Landgericht mel­letti működésre is feljogosítható. Ilyen u. n. szimultán feljogosításnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom