Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A német ügyvédi rendtartás

A NÉMET ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. menyre jutott — teljesen függetlenül minden kölcsönhatástól — a német törvény is. Ez a megállapítás a német rendtartásnak a felvételre vonatkozó szabályozása alapján szemléltethető. III. A mi rendtartásunk szerint az ügyvédi kamara javaslatot tehet a felvétel korlátozása iránt, ha azt állapítja meg, hogy az ügyvédek száma a kamara területéhez tartozó valamely helyen, a lakosság számához és gazdasági helyzetéhez mérten túlságosan magas, és ennek folytán a szükséges ügyvédi munkából való megélhetést tartósan lehetetlenné teszi. A törvénynek tehát ebben a vonatkozában az az alapgondolata, hogy annyi ügyvéd legyen a kamarában, amennyi tisztességes megélhetést talál, tehát amennyire a jogszolgáltatás szempontjából, a jogkereső közönség jogi szükségléteinek kielégítése érdekében szükség van. A német rendtartás egybefoglalt szerkezetének 15. §-a értelmében „Bei einem Gericht sollen nichtmehr Rechtsanwalí zugelassen werden, als einer geordneten Rechtspflege dienlich est". Ugyanaz az alapgondolat, amelynek tekintetében ismételten hangsúlyozom, hogy a két jogalkotásban egymás szabályozásától teljesen függetlenül valósult meg. Talán hosszasabban időztem ennél a kérdésnél, de ezt a kérdés jelentősége indokolja. Az ügyvédi működés rendjét meghatározó szabályozásban a legjelentősebb az, hogy ki lehet az ügyvédség tagja, s társadalompolitikai szempontból is a legfontosabb ebben a körben, hogy ki folytathat ügyvédi működést. A magyar törvénynek erre vonatkozó szabályozása részesült — bellííoííságokkal vagy azoktól íöbbé-kevésbbé mentesen — a legélénkebb értékelésben. A tárgyilagos értékelés eredménye szempontjából van nagy jelentősége az összehasonlítójogi érdeklődés ama tanulságának, amely a német ügyvédi rendtartás tanulmányozása alapján ebben a vonatkozásban felszínre vetődik. IV. Az 1936. évi december hó 13. napján kihirdetett uj német ügyvédi rendtartás voltaképen novella, amennyiben nem terjed ki a régi rendtartás minden kérdésének újraszabályozására. Hatályban maradtak ugyanis a régi rendtartásnak azok a rendelkezései, amelyek az ügyvéd jogairól és kötelezettségeiről rendelkeznek, továbbá hatályban maradtak a fegyelmi eljárás szabályai. Ezzel szemben újraszabályozza az 1935-i rendtartás az ügyvédek és az ügyvédjelöltek felvételét-, az ügyvédi kamara szervezetét s számos vonatkozásban az ügyvédek fegyelmi felelősségét. A törvény felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy a régi és az új ügyvédi rendtartásban foglalt hatályos jogszabályokat egységes szervezetbe foglalhassa. Ennek a felhatalmazásnak az alapján tette közzé az igazságügyminiszter 1936. évi február hó 25. napján az ügyvédi rendtartás hatályos teljes szövegét. A rendtartás hat fejezetből és 118. §-ból áll. Az első fejezet cime: Az ügyvéd; tartalmazza az ügyvéd és az ügyvédjelölt felvételére és törlésére, helyesebben az ügyvédi működés megszűnésére vonatkozó szabályokat. A második fejezet cime: „Az ügyvédek jogai és kötelességei"; a harmadik