Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - Az orvosi műhibaperek

AZ ORVOSI MÜHIBAPEREK 25 nebbűl fizet és föltétlenül csökkenti az orvosnak azt az eszmei vagyonát, amit a részére a jó és ügyes orvos hírneve jelent. Ez a hírnév csak akkor érhető el, ha a paciensek sikeres működésről dobnak be adatokat a köztudatba. A kevésbé sikeres eljárások ennek a hírnévnek az öregbítésére nem alkalmasak, hanem azt inkább a negatív irányba tolják el. Tehát a sikeres gyógykezelés nemcsak az illető paciensre és annak teljesítőképességére tekintettel fontos, hanem minden esetben fontos az orvos kialakuló pacienturája szempontjából annál is inkább, mert hiszen ilyen élő reklámon kívül a más irányú hírverés az orvos számára lehetetlen. Az egyes tényállások elbírálásánál tehát az az elv, amely egyébként a tényállások megítélésénél súllyal esik latba: hogy t. i. cui prodest itt általában figyelmen kívül marad. Ha most már ezeknek a pereknek érdemét tekintjük, elsősorban mindazok a nehézségek ötlenek fel fokozott mértékben, amely nehézségek általában jelentkeznek minden olyan perben, ahol a bírói szakértői bizonyításra van utalva. — A szakértői bizonyításnál általában a bíró egy bizonyos fokig a szakértő megállapításait ellenőrizni tudja. Vagy eredetileg megszerezte már az idevágó tudást, vagy bírói pályája alatt a perek hosszú sorából összeszemezgeíett adat- és ismerethalmaz révén jut abba a helyzetbe, hogy a szakértő által előterjesztettek helyességéről maga is meggyőződhet. — Vidéki bíráknál például gyakori a gazdasági szaktudás. — Előfordul az is, hogy a bírónak megfelelő kereskedelmi előképzettsége van s így a könyvelés technikában legalább annyira jártas, hogy a könyvszakértő adatait kellően értékelni képes. Vannak ismeretek, amiket a perekben eszközölt sorozatos szemlék és ezek eredményének áttanulmányozása révén szerzett meg. így pl. azt, hogy a szállított fa vörösfenyő-e, vagy lucfenyő, hogy a mennyezetek nádazása kifogástalan-e, hogy a parkettdeszKácskák jól vannak-e fektetve, stb., a bíró maga is ellenőrizheti. Azonban amikor orvosi kérdésekről van szó, ez az ellenőrzés minimális körre szűkül. Tulajdonképen nem jelent egyebet, mint a logikus gondolkozás feltételeinek a vizsgálatait. Ha ez megvan, ha a kiindulási pont helyes, a további következtetési láncolat helyességének vizsgálata már kiesik a bíró kezéből. — Tehát vizsgálhatja azt, hogy a szakvélemény helyes ténybeli adatokból indult-e ki. Vizsgálhatja, hogy a perbeli adatok keretébe tartozó kiindulási tényezők helyesek-e. Ezek természetesen legtöbbször megtámadhatatlanok. Igen ritka az az eset, amikor a bíróság mélyebben nyúlhat bele a szakértői vélemény felépítésébe és ha sikerül is annak tartó gerendáit kiemelni, ez rendszerint csak az általános tudás keretébe és az általános észlelet körébe eső megállapítások tekintetében történhetik meg.