Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám - A koholt bűncselekmények

342 A KOHOLT BŰNCSELEKMÉNYEK. Irta: DR. SZRUBIÁN DEZSŐ m. kir. rendőrfőtanácsos. A koholt bűncselekményeknek sokkal nagyobb jelentőségük van, mint azt általában hinni szokták. Jelentőségük pedig azért van, mert nem egyszer pánik okozására is alkalmasak, a valótlanságnak a kiderítése pedig igen nagy munkát ró a rendőrségre, amely az érdemleges és komoly munka elvégzésétől vonja el. A cselekmény koholt voltának a kiderítése már ritkán jut a nyilvánosság elé s ennek következtében a közönség abban a tudatban élhet és él is, hogy a kérdéses bűncselekmény valóban megtörtént. Növelheti még ezt a nyugtalanító hitet az időnként járványszerüen jelentkező és különböző okoknál fogva kieszelt, meg nem történt bűncselekményeknek a rendőrségelőtt való előadása. E pszihikus fertőzéssel időszakonként számolnunk kell de mivel e cselekményeknek ezidőszerint büntető szankciójuk nincs, hatásosan nem lehet védekezni ellenük. Egyelőre be kell érnünk azzal, hogy nagy fáradsággal és idő elvesztegetéssel lefolytatott nyomozás megállapítja azt, hogy bűncselekmény nem történt. Ez azonban nem elegendő ahhoz,hogy a közvéleményben megnyugvás következzék be, mert mint már említettem, az csak szórványosan szerez arról tudomást. * N Mint^ koholt bűncselekmény a leggyakrabban a rablás szerepel. És valóban e bűncselekmény megtörténtének az állítása a legalkalmasabb arra, hogy azzal az azt hamisan állító személy, az általa kívánt célt elérje. Miután a rablás nem történt meg, kénye-kedve szerint jelölheti meg az eset helyét, idejét, az elrabolt, de nem létező tárgy minőségét és kénye-kedve szerint adhat az ugyancsak nem létező tettesekről személyleírást, akik rendszerint ketten vannak s akik közül az egyik alacsony, a másik magas, az egyik szőke, a másik barna. Ha a támadó csak egyedül volt, a személyleírás pontosabb, amelyhez a „sértett" valamely ismerősének az alakja szolgál mintául. Az előbb felsorolt adatokat szokták elmondani az álsérteítek, ha szerintük a „rablás" nyílt helyen történt, mert az ily helyen elkövetett „rablással" kapcsolatban nincs szükség komplikált mese előadására. E „rablások" „szenvedő" alanyai a legtöbbször kifutók, egyéb üzleti alkalmazottak és kocsmai dorbézolok. Mindkét kategóriát természetesen más-más ok indítja, vagy más-más cél elérése készteti a feljelentés megtételére, illetve hazugságok, előadására. *