Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 9-10. szám

340 PENSIONATUS a törvényszék politikai és sajtóügyek tanácsát. Közviszonyaink oly válságos alakulásai közepett tárgyalt oly emlékezetes pereket, mint az Eskütí-per, a frank-per, a Dréhr-per, stb. amelyeknél nemcsak a hazai, de a külföldi közvélemény szeme is a tárgyalás vezetésére volt irányítva, ügyek, melyeknél a haza legsúlyosabb érdekei, az ország legkomolyabb etikai és gazdasági kérdései voltak érintve. A kir. Kúria új elnöke egyéniségének vonásai közül nem maradhat említetlenül, hogy speciális hivatásának szűkebb terrénumán kivül élénk érdeklődést tanúsít közjogi és történelmi kérdések iránt. Szeretettel merült el mindig a magyar mult emlékeiben, azok tudományos, irodalmi és művészeti feldolgozását melegen érdeklődő figyelemmel kiséri. Amint azok, akik vele és alatta működtek, mindig jellemezték, hivatalfőnökként szívélyes, spontán, a vele hivatalosan érintkező külső személyiségekkel is lekötelezően előzékeny, közvetlen. Érintkezésben vonzóvá teszi gazdag kedélyvilága, derűs, a friss humort kedvelő természete, melyet a természettel való érintkezésből merít, — szenvedélyes kertész is. Különösen pedig vonzó személyi tulajdonsága a kir. Kúria elnökének igaz szerénysége. * * * Dr. Töreky Géza 1873. május 1-én született Baján. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, hol édesatyja igazgatótanára volt az egyik állami főgimnáziumnak. Egyetemi tanulmányai befejezése után rövidebb ideig ügyvédjelöltként működött dr. Falusy László és dr. Bein Ágoston budapesti ügyvédeknél, 1896. október 14-én joggyakornokkéní bírósági szolgálatba lépett a budapesti kir. büntetőtörvényszékhez, itt Zsitvay Leó mellett is működött, kinek bírói egyénisége nagy hatással volt rá. Aljegyzővé való kineveztetése után egyike volt az első ügyészségi megbízottaknak. 1900. június 19-én a jegyzői rang átugrásával, aljegyzőből kir. alügyésszé nevezték ki Egerbe. Itt három évig működött; — ma is kedves emlékei közé sorolja egri szolgálatát és Eger városát. 1905. január 16-án berendelték az igazságügyminisztériumba, hol több mint 12 éven át, 1915. április 4-ig működött a büntetőjogi, ú. n. ügyészi osztályban, de kodifikációs jellegű feladatokkal is megbízták. Berendelése alatt érte el a törvényszéki bírói rangot. 1914. április 14-én a budapesti kir. ítélőtáblához bíróvá nevezték ki, hol dr. Degré Miklósnak, a későbbi táblai elnöknek tanácsába osztották be, melyben mint a fiumei törvényszéktől felebbezett ügyek előadója is szerepelt. 1921. október 24-én kir. kúriai bíró lett, a kir. Kúrián az akkor Ráth Zsigmond által vezetett I. sz. büntetőtanácsba került.