Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7-8. szám - Az egyenlő elbánás elve az energiatörvényben

306 DR. SZENTMIKLÓSI ISTVÁN Lássuk most már miként történik az egyenlő elbánás elvének gyakorlati alkalmazása. A törvény 37. §. 3. bekezdésének rendelkezése szerint az adott kedvezményekről jegyzéket kell készíteni és azt évenként be kell mutatni az iparügyi miniszternek. A törvény sem azt nem határozza meg, hogy e jegyzők milyen adatokat tartalmazzon, som pedig a felöl nem intézkedik, hogy o jegyzék nyilvánkönyv jellegű-e és mily terjedelemben. A törvény indokolása részben eligazít Eszerint a javaslat gondoskodik arról is, hogy az ily kedvezmények minden hasonló fogyasztó javára is szóljanak és az engedélyest annak biztosítása végett a kedvezmények közszemlére bocsátására kötelezi. Ezek szerint tehát ez a jegyzék az az eszköz, amelynek segítségével valamely fogyasztó megállapíthatja, hogy hasonló feltételű fogyasztó nem kapja-e olcsóbban az áramot. Hogy ezt a feladatát betölthesse a jegyzéknek tartalmaznia kell minden adatot, amelyből a kedvezményben részesített Fogyasztás természete, időbeli eloszlása, mértéke, valamint a csatlakozás műszaki és gazdasági feltételei megállapíthatók. Ezen adatok közlése nélkül senki sem állapíthatná meg a feltételek azonosságának fennforgását, ami pedig az igény érvényesítésének alapját képezi. Nyilvánvaló, hogy a. fogyasztó vállalatra nézve az adatok egyrésze üzleti titkot képezhet, de ennek nyilvánosságrahozatala elkerülhetetlen. Ha már most valamely fogyasztó megállapítja, hogy a villamosúm a feltételek azonossága esetén másik fogyasztónak árkedvezményt nyújtott, kérheti, hogy a vállalat a kedvezményben őt is részesítse. Ha a vállalat ügy találja, hogy a feltételek nem azonosak és a kérelmet nem teljesíti, — a fogyasztó a bírósághoz fordulhat keresettel s azon az alapon, hogy a harmadik fogyasztóval kötött szerződés a törvény szerint az ő javára is köttetett, arra kéri kötelezni a vállalatot, hogy az áramot neki is ugyanazon áron adja. A bíróság a feltételek azonosságát vizsgálja, megállapítása esetén a keresetnek helyt ad, ellenkező esetben elutasítja. A törvény rendelkezése kiterjed nyilván nemcsak az új, hanem a régi közhasználatú villamos művekre is. Nem terjed ki azonban azokra az engedményekre, amelyeket a régi közhasználatú villamosmüvek a törvény életbelépése előtt engedélyeztek. Ez ugyanis alkalmas volna a régi közhasználatú villamosmű egész üzleti egyensúlyának felborítására, hiszen az engedmény megadásakor nem számolhatott azzal, hogy a kedvezményt egy egész fogyasztói csoport részére kell engednie. Az egyes fogyasztói csoporton belül adott árkedvezmény a törvény szerint harmadik személy javára is kötött szerződés. Ez azonban csak a törvény életbelépése után kötött szerződésekre vonatkozik, az ezt megelőzően kötött szerződés alapján harmadik személy jogokat nem érvényesíthet. A törvény életbelépte után kötött szerződésre azonban az a fogyasztó is hivatkozhat, aki már a törvény életbelépte előtt is fogyasztó volt, nemcsak az ujonan bekapcsolt fogyasztó. Az árkedvezmény nyújtása a villamos műnek csak joga, de nem kötelessége. A villamosmű a törvénynél fogva csak arra van kötelezve, hogy az áramot az engedélyokirat tartama alatt az egyes fogyasztói csoportra megállapított egységárak mellett szolgáltassa. Természetes, hogy egyedül a villamosmű Ítélheti meg, hogy mikor és meddig áll