Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 7-8. szám - Japán alkotmányának kiépülése
JAPÁN ALKOTMÁNYÁNAK KIÉPÜLÉSE. 301 Japán militarista állam. A hadügyi felségjog a császárt illeti meg. Neki áll jogában hadat üzenni, békét kötni, követeket küldeni és követeket fogadni. A hadi állomány kb. a lakosság 2°/o-át teszi ki. A hűbériség megszűntével megszűntek a lovagcsapatok is és az új — német mintára szervezett — császári hadsereget előbb francia, majd német tisztek képezték ki. 1873-ban kimondatott az általános személyes hadkötelezettség. Eszerint 17—40 évig minden japán férfi hadköteles. Az aktiv szolgálat 2 évig tart. A hadsereg 18 hadtestből áll. A békeállomány 220.000 ember. A katonaképzés 6 éves korban kezdődik. Bár 1925ben a washingtoni konferencia az állandóan fejlődő japáni hadiflotta nagyságát 375 ezer tonnára korlátozta, mégis az aDgol és amerikai flottaállomány után övéké a világ harmadik legnagyobb hajóhada. 1894-ben Korea miatt háború ütött ki Kína és Japán között. Koreát ugyanis Kína hűbéres tartománynak tekintette, holott az 1884-eskinai— japán egyezmény értelmében Korea függetlennek ismertetett el. A háború Japán fényes győzelmével végződött. Nitobe10) szerint a japán fegyverek döntő sikerét nem annak lehet tulajdonítani, hogy ekkor már megismerték és alkalmazták a nyugati harcászati technika minden vívmányát, hanem annak az ősi szellemnek, Lmely testben és lélekben vezette és lelkesítette őket. A kínai—japán háború a világ érdeklődését Ázsia keleti partvidékére irányította. Koreára nemcsak a kínaiak, de az oroszok is számítottak, kik mindent elkövettek, hogy Japán terjeszkedését megakadályozzák. Törekvésük azonban hiábavaló volt, mert 1904-ben a japán fegyverek orosz vértől gőzölgő diadalaikat egymás után aratták s 1905 augusztus 29-én Korea Japán kizárólagos uralma alá került. Hogy Kína és Oroszország Japánnal szemben elvesztették a háborút, az annak az 1867 óta bekövetkezett nagy politikai, gazdasági és társadalmi átalakulásnak tudható be, mely az idegen kultúra hatása nyomán Japánból olyan hatalmas és modern államot teremtett. E hatalmas állam életrevalósága, hazafias áldozatkészsége és határtalan lelkesedése következtében világhatalommá nőtte ki magát, úgy, hogy ma már Japán expansiv törekvései — lakosainak a népességi kapacitást felülmúló természetes megnövekedése folytán — mindjobban nyilvánvalóbbá válnak. De nem is lehet ezen csodálkozni, ha figyelembe vesszük, hogy míg 1854-ben 26 millió volt a szigetország lakóinak a száma, addig 1925-re, 71 év leforgása alatt duplájánál is többre, 60 millióra emelkedett, most pedig az aránylag meglehetősen nagyarányú kivándorlás ellenére is meghaladja a 65 milliót. így habár a népességi kapacitás fogalma nemcsak a terület és a lélekszám viszonyát fejezi ki, hanem tekintettel van az agrár, indusztriális és kommerciális lehetőségekre is, Japán földje pedig termékeny, ipara fejlett, kereskedelme világhírű, mégis népességének a számadatokból is látható állandó aránytalan növekedése folytán elkerülhetetlen olyan alkalmas gyarmati területekről gondoskodni, melyek népfölöslegük elhelyezését biztosítják, gazdasági fejlődésüket elősegítik. lu)Lásd Csige Varga Antal: i. m. 51. ].