Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7-8. szám - Japán alkotmányának kiépülése

292 DR. KOVÁCS MIHÁLY ismerni. Ha olyasvalamit találnak, amiről vélik, hogy diffamáló, jogukban van ugyan megtagadni a nyomtatás folytatását és követelni az addig teljesített munka díjazását, de ha a szerző állítása szerint nem tartalmaz difíamációt, a nyomdát szerződése be nem tartása miatt perelheti. Ha azután a bíróság úgy találná, hogy a szerzőnek van igaza, a nyomdász súlyos kártérítési tehernek van kitéve. De egyébként is rossz a nyomdászipar helyzete tekintettel arra, hogy a jelenleg érvényben lévő törvény értelmében nincs visszkereseti joga sem a szerzővel, sem a kiadóval szemben, ha libel került ki a nyomdájából. Az új törvényjavaslat pedig ezen bajok orvoslásáról nem intézkedik, miért is a nyomdászipar szempontjából nem tekinthető kielégítőnek. A kiadók szónoka azt a kívánságot adta elő, hogy a törvényt úgy kellene módosítani, hogy a libelpert megindító felperest a törvény ne csak arra kötelezze, hogy az általa szenvedett kárt igazolja, hanem azt is, hogy a libel közlése tudatosan és rosszindulatúlag („with malice") történt. Minthogy a tudatosság és rosszindulat („malice") fennforgása vagy hiánya kizárólag az író által bizonyítható, az írónak kellene kötelességévé tenni, hogy a kiadó segítségére legyen. Csak ha ezeken a bajokon segítenék, lenne egy új törvény a kiadók szempontjából kielégítő." Ezekből megállapítható, hogy a nagyközönség és az azt képviselő jogászkörök egyhangúlag nem kívánják a meglévő törvénynek a Henderson-féle tervezet szerinti megváltoztatását; — az ellenérdeküek tábora viszont megoszlik, amennyiben a sajtó fentartás nélkül, az írók nem osztatlanul és nem egyenlő mértékben kívánják a változtatást, a többiek pedig különböző szempontokból nem tartják kielégítőnek a javaslatot és eltérő kívánságaik mellett nem hozhatók közös nevezőre. A dolgok ilyentén állása mellett nem valószínű, hogy a „sajtómágnások által benyújtott" javaslatból törvény lesz. JAPÁN ALKOTMÁNYÁNAK KIÉPÜLÉSE. Irta: DR. KOVÁCS MIHÁLY (Debrecen). Japán alkotmánytörténetének legújabb korszaka 1868-al kezdődik. Ekkor és az ezt követő években ugyanis nagy átalakuláson ment keresztül a szigetország. Mert eltekintve attól, hogy felhagyott az addig folytatott splendid isolation politikával, megváltozott ekkor az ország kormány- és államformája is. Sok tekintetben hasonlít ez az alkotmányjogi változás a mi 48-as átalakulásunkhoz. Míg azonban Japán — engedve a koráramlatoknak — 1868-ban megszűnt hűbéri monarchia lenni és előbb abszolút, majd egyszerűen alkotmányos, majd pedig parlamentáris monarchiává alakult át, addig a mi 1848-as alkotmányjogi regene-