Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7-8. szám - Az összbüntetés illetve büntetések egységesítése a fiatalkorú bűntettesekkel szemben

284 CSEKEY ISTVÁN Hiába várják hallgatói, kiknek atyja volt a szó igaz értelmében. Ha valaki, ő valóban leszállott a katedráról. Nem menekült el sok profesz­szor módjára a tudomány eleíántcsonttornyába, ami a legkényelmesebb életfelfogás. Mindig átérezte az ifjúság bajait, törekvéseit. Mint a Turul Szövetség szenátor magisztere és a Werbőczy Bajtársi Egyesület tanár­elnöke zászlóvivője volt az ifjúság jogos követeléseinek, de egyben mér­séklője a túlzásoknak és a jogellenes kilengéseknek. Kiss Albert mintaképe volt a jó kartársnak. Mindannyian rajon­gásig szerettük. Egyenes jelleme, baráti készsége és egészséges, zama­tos humora a legjobb kollégává tették. Külső megjelenésében talán em­lékeztetett a magyar gazda típusára, a takarékos, józan, eszes magyar parasztra, akit fajtájának tartott és mindenek fölé helyezett. De művelt­sége sokrétű volt. Minden kezébe kerülő könyvet elolvasott. E szemlé­nek ő volt egyik leghűségesebb olvasója. A helyi lapoktól a Pester Lloydig naponta minden újságot átböngészett. Mindenről tudott, légyen az külpolitikai vagy agrárkérdés, tudományos probléma vagy egyetemi mozgalom. Emberekről akár jellemük, akár anyagi viszonyaik tekintetében senki sem volt nálánál jobban tájékozott. Ösztönösen érezte meg köze­lében a magához hasonló jellemes, egyenes embert, akit aztán igaz ba­rátjává fogadott. De kérlelhetetlenül kigúnyolta a gyönge jellemű, nád­szálként hajladozó, érdekhajhászó embereket. Egy kérdésben azonban nem ismert határt: a kötelességteljesítés­ben. Soha egyetlen órát el nem mulasztott volna. Még azokon a napo­kon is megjelent a tanteremben, amelyeken a jogászok két ünnep között szünnapot szoktak csinálni maguknak. Vezérré tette őt származása, neveltetése, éles esze, csalhatatlan ítélőképessége, bámulatos emlékező­tehetsége és pompás előadókészsége. Ehhez járult puritán egyszerűsége, előzékenysége, jellemszilárdsága s fajtájának, az ifjúságnak meg egye­temének nagy szeretete. Ha a kari vagy tanácsüléseken valami bonyo­lult kérdés felmerült, szavával nyomban eldöntötte. Pillanatok alatt fején tudta találni a szöget. Minden további vita üres szalmacséplés volt az ő döbbenetesen helyes Ítélete mellett. Ámde épen ezek a képességei, amelyek messze kartársai fölé emel­ték, váltak végzetévé is. Ezek sodorták a legkülönbözőbb egyetemi és más közintézmények élére. Egész sereg tiszteletbeli állásával meg nem hálálható szolgálatokat tett a szegedi egyetemnek. Rá is illett, amit egy Budapestre távozott kartársáról írt: ,,Ő nem tartozott ahhoz a sejnos vidéki egyetemeken itt-ott megtalálható tanártípushoz, amely egyedül a pesti egyetemre való jutást tekinti életcéljának." Éveken át ügyvezető elnöke volt az Egyetem Barátai Egyesületének, haláláig elnöke az Egye­tem Gazdasági Bizottságának és a Mensa Publica felügyelő bizottságá­nak. Tagja volt az Országos Ösztöndíj Tanácsnak, az Országos Felső­oktatási Tanácsnak stb. Elérte a legnagyobb kitüntetést, amelyet pro­fesszor elérhet, egyeteme az 1934/35. tanévre rektorrá választotta. Rek­tori működésének igen sokat köszönhet a Ferenc József-tudományegye­tem. Ezt a kormányzói kegy is elismerte, amikor rektori éve után a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki. Kiss Albert 1874 november 2-án született Kecskeméten ősi magyar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom