Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7-8. szám - A látszólagos indokolásról

274 DR. KARTAL IGNÁC. Törvénytár Franklin-féle kiadásához készült, fölöttébb megbízható tárgymutató, (melynek Dr. Márkus Dezső a készítője) „Indokolás, bírói ítéleteké" és „ítélet indokolása" vezérszavak alatt mint a Corpus Iuris Hungarici-ben első ízben található törvényhelyet az 1836. évi 16. tc.-et jelöli meg. Ez a törvény egyetlen egy mondatból áll: „Minden Bíróságok és ítélőszékek a polgári perekben hozandó ítéleteket a jövendőben okokkal támogatni kötelesek lesznek." Addig tehát ez a kötelességük nem állott fenn. Hogy a jövendőben ezt a kötelességüket a Bíróságok és ítélőszékek hogyan teljesítsék, erről a törvény nem szól. Nyilván abból indul ki, kogy sapienti sat! „Okokkal támogatni" — ez komoly dolog, ez olyan, amit nem lehet sem kottába, sem paragrafusba szedni, ez ékesen szól önmagáért, ennek minden parafrázisa csak felvizezés volna. A Bíróságok és ítélőszékek az űj intézményért — az indokolási kötelességért — úgy látszik nem nagyon lelkesedtek, megszorítóan magyarázták annyiban, hogy csak a szorosan vett polgári perekben alkalmazták, a büntető perekben pedig tovább sem indokoltak. Következik ez abból, hogy az indokolásról 1840-ben ismét meghozatott egy egymondatos törvény, az 1840. XII. te, mely így szól: „Az 1836.-Í XVI. törvénycikkelynek polgári perek iránti azon rendelete, hogy az ítéletek minden bíróságok által okokkal támogattassanak, a büntető perekre is ezennel világosan kiterjesztetnek." Ugyanaz a sokatmondó szűkszavúság, amely bölcsen tartózkodik az „okokkal leendő támogatás" beszédes felhígításától. Ugyanez a tacitusi tömörség megvan mindazon törvényhelyekben, amelyek az indokolásról a fentieket követőleg intézkednek. A legkifejezőbb az 1868. 54. tc. (Perrendt. Kódex) 24. §-a, amely mindössze ennyit mond: «... az ítéleteket . . . indokolni kell". Ez alól a klasszikus szűkszavúság alól kivétel az 1893. évi 18. tc. 123. §-a, és a Pp. 402. §-a. Ezek igen részletesen írják elő, hogy az ítélet indokolása mit tartalmazzon. Ez a részletezés a „felülvizsgálat" nevű új jogorvoslati intézménynek, vagyis annak folyománya, hogy az alsóbírósági ténymegállapítás megtámadhatatlanná vált. Ha azonban ezeknek a részletes intézkedéseknek a mélyére hatolnánk — ami túlmegy jelen cikk keretén — akkor látnók, hogy ezek sem változtatnak azon a tételen, amely így szól: Az indokolás csak akkor valódi, ha az ítéletet „okokkal támogatja". Ha ezt nem teszi, akkor — ha még oly indokolásszerűén gördül is — csak látszólagos indokolás, és mint ilyen: megkerülése a törvény ama parancsának, hogy az ítéletet indokolni kell.