Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - A területenkívüliségre vonatkozó belső jogszabályok jelentősége

16 DR. SZONDY VIKTOR ség a végrehajtási eljárást szabályozó törvényekben foglalt különleges rendelkezésekre. Más államok túlnyomó részének végrehajtási eljárási törvényei sem tartalmaznak ebben az irányban részletes szabályozást, mégis minden államban érvényesül a nemzetközi gyakorlatban a követségi palota kiváltságos helyzete. A nemzetközi gyakorlatban épen magyar-csehszlovák viszonylatban merült fel praecedens arra vonatkozólag, hogy idegen államok követségi palotáira végrehajtási zálogjogot bekebelezni nem lehet Ennek az esetnek a kapcsán a csehszlovák felsőbíróság a m. kir. kormány felszólalása folytán megsemmisítette a csehszlovák alsóbíróságnak azt a határozatát, amely a magyar államkincstár ellen folyó végrehajtási ügyből kifolyólag a prágai m. kir. követség palotájára a végrehajtási zálogjog bekebelezését rendelte el. A végrehajtási eljárásról szóló 1881. évi LX. t. c. 33. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a területenkívüliség jogát élvezők lakásán végrehajtási cselekmények csak a főudvarnagyi hivatal kiküldöttje, vagy az általa megkeresett bírósági közeg által teljesíthetők, nem értelme?hető akként, mintha a magyar törvényhozó a végrehajtási eljárás keretében a követségi palotákat megillető évszázados különleges jogi helyzetet megakarta volna szüntetni, avagy korlátozni kívánta volna. A törvény megalkotásakor az Ő Felségénél akkreditált követek palotái a monarchia másik államának területén voltak s így ezekre vonatkozólag gyakorlatilag is feleslegesnek mutatkozott a területenkívü isegből folyó kiváltságok részletes írott szabályozása. Ellenben előfordulhatott az az eset, hogy az Ö Felségénél akkreditált követek valamelyike átmenetileg Magyarországon tartózkodott. A magyar törvényhozó nyilván erre az eshetőségre tekintettel kívánt minden félreértést eloszlatni arra vonatkozólag, hogy a terül> tenkívüliségnek Magyarországon már évszázadok óta hatályban levő jogintézményéből folyó szállásszabadság a területenkívüli személyek magánlakását illetőleg is érvényesül és az ilyen magánlakásban végrehajtási cselekmények az ugyanabban a lakásban lakó harmadik személyekkel szemben is csak az idézett törvény 33. § ában körülírt különleges eljárás vagyis a Főudvarnagyi Hivatal közreműködése mellett foganatosítható. Szerintem a joganyagra vonatkozó és a magyar állam legszentebb nemzeti érdekeit súlyosan veszélyeztető helyzet előidézésére alkalmas bírói határozatok elkerülésére az egyedüli mód az lenne, hogy a Pp. 9. §-ának utolsó bekezdésében foglalt szabály akként egésszíttetnék ki, hogy a bíróság úgy a peres, mint a perenkívüli eljárásban köteles legyen az igazságügyminiszter nyilatkozatát a területenkívüliség fennállása és terjedelme tekintetében kikérni és a Pp. 9 §-ából töröltessenek a „kétség esetében" szavak, ami már csak azért is szükséges, hogy a Pp. 9. § a és a Bp. 31. §-a közt összhang teremtessék.