Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 5-6. szám - Az elektromos áram büntetőjogi védelme
254 SZEMLE. (1808), Pauler Tivadar (1875), Szilágyi Dezső (1889), Wlassics Gyula (1900), Fayer László (1906), Balogh Jznő (1908), Doleschal Alfréd (1950) nagy egyéniségeit, kik mind maradandó értékű kodifikacionális munkát végeztek. Előadó maga is éppen 55 éve fejt ki széleskörű munkát a büntetőjogot érdeklő törvényhozási munkálatok előkészítése körül ; 1916-ban Degré Mik/ós és Finkey Ferenc közreműködésével igazságügyminiszteri megbízásból ő készítette a Btk. utolsó tervezetét s így csak hű marad a revízió gondolatához. Szükség van új Btk-re, mert 1880 óta száznál jóval több büntetőjogi tartalmú vagy vonatkozású törvény keletkezett, s így már a jogrendszerben való könnyű eligazodás követelménye is mellőzhetetlenné leszi ezeknek egységes kódexbe foglalását. De az utolsó évtizedek büntetőjogi törvényhozásának alapeszméi, irányelvei és követett módszerei egészen más büntetőjogszemléletből indulnak ki, mint aminő Btk.-ünk alkotóit áthatotta. A revíziót elodázhatatlanná tevő okcsoporiok előadó szerint a következők: 1. A tipikusan individualisztikus büntetőjogi felfogást követő Csemegikodex alapelveiben és célkitűzéseiben elavult. 2. Bün íetőtörvénykönyvünk alapvető fogyatékosságokban szenved ; továbbélése azért sem kívánatos, mert az alkotásakor alapul vett idegen kódexek ma már legnagyobbrészt a múltéi. Az új kódex szerkesztésénél a jelesebb külföldi törvényhozási munkálatoknak a magyar gondolkodással összeegyeztethető újításai nem lesznek figyelmen kívül hagyhatók. Reformálandó lesz a biztonsági intézkedésekkel kiegészítendő büntetési rendszer. A munka mielőbbi megkezdésére késztet egyes új bűncselekménytípusok feltűnése, illetőleg a régebben is előfordult deliktumok értékelésének átfordulása. Ma már alig van Európában állam, mely legalább tervezettel ne lépett volna fel. Előadó szerint a tudományos előkészítés mielőbb megkezdendő, melynek keretében mindenekelőtt tüzetesen megvitatandók az elvi kérdések, — a törvényalkotás céljait szolgáló rendszerben feldolgozandó bírói gyakorlatunk, — magyar fordításban hozzáférhetővé teendők a jelentősebb új külföldi kódexek. Mindezeknek a teendőknek ellátására leghivatottabb a Magyar Jogászegylet. A Ferenc József Tudományegyetem Barátai Egyesületének Jog- és Államtudományi Szakosztályában dr. Bálás P. Elemér kir. kúriai bíró, a szegedi tudományegyetem magántanára a személyiségi fog és a magánjogi törvénykönyv Javaslata címén tartott előadást március 16-ánA személyiségi jog szabályozásának tüneti fejlődését ismertette magánjogi kodifikációnkban, rámutatott az előadó ennek a szabályozásnak lényeges eltérésére attól a rendszertől, amelyet a német polgári törvénykönyv fogadott el, majd megvilágította a magyar magánjogi törvénykönyv javaslatában foglalt szabályozás rokonságát a svájci polgári törvénykönyv álláspontjával. A mindkét irányban megnyilatkozó irodalmi felfogások ismertetése után részletesen foglalkozott az előadása személyiségi jog elméleti tanaival és az idevágó irodalomban kifejezésre jutó különféle lefogásokat bírálva rámutatott arra, hogy a személyiségi jogi koncepcióval szemben tapasztalt ellenérzésnek a német jogtudományban a római jogi szemlélethez szokott gondolkodás a magyarázata, amely egyfelől figyelmen kívül hagyta azt, hogy a római jogban is megvoltak a csirái az intézménynek, másfelől nem vette figyelembe azt a fontos intézményt, hogy a római jogban nem volt szükség a személyiségi jog intézményének szélesebb keletű alkalmazására, mert a római élet az erőteljes személyiségek világa volt, olyan egyéniségeké, akik de facto is megtudták magukat védelmezni. Kimutatta azonban az előadó azt is, hogy a személyiségi jog híveinek elméletei is hibásak voltak annyiban, hogy nem domborították ki eléggé a személyiség szellemi mivoltát és elméleteik — látszólag — túlságosan dologias szine7etben jelentkeztek. A továbbiakban magáévá tette az előadó Gierké-nek azt a felfogását, hogy egy modern magánjogi törvénykönyvnek ki kell terjednie azokra