Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Az elektromos áram büntetőjogi védelme

AZ ELEKTROMOS ÁRAM BÜNTETŐJOGI VÉDELME. 251 Nagyobb biztonságot jelent közvetve az áramlopásokkal szemben az 1931. évi XVI. tc. 61. §-ának rendelkezése, amely szerint: „Azok a büntető rendelkezések, amelyeket a büntetőtörvények — ideértve az 1912. évi LXIII. tc. 21. §-át is — a távírdák vagy tartozékaik megrongálására, használhatóságuk félbeszakítására vagy gátlására megállapítanak, kiterjeszttetnek a villamos energia fejlesztésére, vezetésére vagy elosztására szolgáló berendezéseknek vagy tartozékainak megrongálására, használhatóságuknak félbeszakítására vagy gátlására is." E rendelkezés folytán tehát a Btk. 439. §-a szerint, aki villamos energia fejlesztésére, vezetésére vagy elosztására szolgáló berendezést vagy tartozékát szándékosan megrongálja, vagy szándékosan oly cselekményt vagy mulasztást követ el, amely által annak használhatósága félbeszakíttatik vagy gátoltatik: vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő. Az áramlopásoknak már most igen nagy csoportja kimeríti a fenti törvényes tényálladékot is és így a tettes a lopáson kívül az azzal anyagi halmazatban álló és az 1931. évi XVI. tc. 61. §-a, valamint a Btk. 439. §-a alá eső villamos berendezés megrongálásának vétségében is bűnös. A tettes szándékának (dolus) nem kell a megrongálásra irányulnia (dolus speciális).1) Az 1931. évi XVI. tc. végrehajtása tárgyában kiadott 40,000/1934. K. M. sz. rendeletnek a törvény 38. §-ához írt utasítás 2. bekezdése szerint a fogyasztásmérő az engedélyes berendezéseinek tartozéka és az engedélyes tulajdona. A fogyasztásmérőt mindenkor az engedélyes köteles beszerezni, felszerelni, hitelesíteni és karbantartani. Már pedig, ha a fogyasztásmérő a vállalat berendezésének tartozéka, annál inkább az az elosztó (secunder) hálózatot a fogyasztásmérővel összekötő úgynevezett csatlakozó vezeték. Ezek szerint pedig most már minden esetben, ott ahol fogyasztásmérő van felszerelve, az áramlopás csak a fogyasztásmérőnek vagy a csatlakozó vezetéknek megrongálása által követhető el. Mindezek az esetek tehát a közveszélyű rongálás tényálladékát is kimerítik. Az áramlopásoknak tehát egyedül az a csoportja nem képez feltétlenül halmazatot a közveszélyű rongálással, amelyben a tettes az átalányfoglalatról lopja az áramot. A Btk. 439. §-a két tényállást tartalmaz: a) a berendezés vagy tartozékának szándékos megrongálása és b) szándékos cselekmény vagy mulasztás elkövetése, mely által a mű használhatósága félbeszakíttatik vagy gátoltatik. Az a) alá eső tényállás tehát bekövetkezik akkor is, ha a cselekmény következtében a berendezés használhatóságának félbeszakadása vagy gátlása be nem következik. Ez esetben a cselekmény csak állagsérelemben állhat. Ha már most figyelembe vesszük, hogy a Kúria2) a táviró vezeték porcellán szigetelőjének kavics feldobása által való eltörését a fenti tényállás megállapítására alkalmasnak 1) így a K. 3268/1924. B. H. T. Vll. 795. 2) K. 8671/1792.