Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - A területenkívüliségre vonatkozó belső jogszabályok jelentősége

14 DR. SZONDY VIKTOR Tilos továbbá lefoglalni, visszatartani, vagy zár alá venni a nagykövetek és követek javait, ingóságait és ingatlanait. Az ilyen irányú hatósági intézkedések minden vonatkozásban semmiseknek és hatálytalanoknak tekintendők. Az angol bírói gyakorlat ezt a törvényt szintén sohasem alkalmazta megszorítólag. Dacára annak, hogy a törvény szövege csak a nagykövetekről és követekről beszél, az angol bíróságok a követségi tanácsosokat, titkárokat, attachéket is „minister public"-nak minősíti a törvény alkalmazása keretében, a segédhivatali tisztviselőket pedig a szolgák (servants) fogalma alá vonja. Mintaszerű az a szellem, amely a brit bírót eltölti, amikor a sok évszázados törvényt összhangba hozza a modern külképviseleti szervezet követelményeivel. Távol áll a kicsinyes, betű szerint igazodó jogalkalmazástól a francia bírói gyakorlat is. Franciaországban a területenkívüliségből folyó kiváltságok irott szabályozására csak a nagy forradalom zivataros időszakában került sor és a rettegett hírű Konvent alkotta meg az idevonatkozó, ma is egyedüli jogforrásul szolgáló decrétumot. A Konvent („Conveníion") a Il-ik év ventősü 13-án kelt decrétumában kimondotta a következőket: La Conveníion nationale interdit á toute autorité consíituée d'attenter en aucune maniére á la personne des envoyés des gouvernements étrangers; les réclamations qui pourraient s'élever contre eux seront portées au comité de salut public, qui seul est compétent pour y fairé droit. („A nemzeti Konvent megtiltja a törvény által felállított összes hatóságoknak, hogy az idegen kormányok követeinek személyével szemben bármely természetű cselekményt foganatosítsanak, mindazok az igénylések, amelyek velük szemben támasztatnak, a Jóléti Bizottság elé viendők, amely egyedül van jogosítva intézkedés tételére.") A francia elmélet és gyakorlat ebből a rendelkezésből azt a szabályt vonta le, hogy a diplomáciai képviselőkkel szemben akár magán, akár büntető ügyekben támasztott jogigényeket csak diplomáciai úton lehet érvényesíteni. Szerintem ezek a példák azt igazolják, hogy a súlypont mindig a bírói mentalitáson fekszik, amellyel ez a kérdés kezeltetik. Megfelelő bírói mentalitás hiányában szánalmas jelenség a törvényhozó vergődése a vonatkozó „tételes jogszabályok" toldozása-foltozása terén. Nálunk sokan a magyar irott jog hiányosságának tekintik, hogy az irott jogszabályok nem rendelkeznek kifejezetten az idegen államok tulajdonát képező követségi paloták kiváltságos jogi helyzete tekintetében és legfeljebb közvetve lehet erre a kiváltságos helyzetre következtetni. (Pld. az 1922: XXII. tc. 2. § 3. pontjában foglalt rendelkezés alapján). Szerintem a területenkívüliség jogintézményének absolut és oszthatatlan jellegéből következik, hogy a követségi palotának végrehajtás alóli mentessége kifejezett külön elismerést nem is