Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Törekvések a hűtlen elhagyásos perek megszüntetésére

216 DR GYULAI ERNŐ mondanám ki: Hogy ha külföldről kell idézni valamelyik felet — többnyire az alperest — a bíróság ne tartsa külön napon a békéltetési és külön napon a többi tárgyalást. Ugyanis, ma a rádió korában még mindig olyan kezdetleges technikával történik a külföldön lakó felek idézése, hogy a vétív 6—6V2 hónapnál előbb nem érkezik vissza, tehát 7 hónapnál rövidebb határnapokat nem lehet kitűzni. A külügyminisztériumban pl. várnak, mig a kérdéses államba futár megy, mintha a felek nem szívesen viselnék á postaköltséget. Jugoszláviában sok ügydarabot néztem meg ebből a szempontból. A jugoszláv igazság- és külügyminisztériumban 1—1 napig van a darab. A szentgyörgyi jugoszláv járásbíró, ha magyar határszéli tanuk kihallgatása szükséges, levelet irat nekik s azok megjelennek a Dráva egyik holt ágánál, amely ott határ és az árkon át hallgatja ki a tanukat. Az a baj, hogy minden esetben a nehézségeket nem lehet így legyőzni. Visszatérve kérdésünkre, ha külföldiek perében a békéltetésre és előkészítő tárgyalásra külön-külön határnapot kell kitűzni, ez a pernek legalább 8—10 hónapi meghosszabbítását jelenti (mert a leírásra s a határnapra is kell a kézbesítésen túl idő). Érdemleges perekben legalább háromszor volna szükség erre a 10 hónapi határidőre, a békéltetésre, az előkészítő tárgyalásra és a szóbeli tárgyalásra való megidézésnél (érdemleges perben előkészítő tárgyalás nélkül nem helyes és nem is gazdaságos tanukat idézni). Tudvalevő, hogy a Tervezet 163. §-a szerint csupán elmaradhat a békéltetés, ha az ellenfél külföldön tartózkodik, vagyis ekkor is elrendelheti a bíróság a békéltetést. Nyilvánvaló, hogy e szavakat úgy kell helyesbíteni, hogy elmaradhat a békéltetés, ha a felek valamelyike külföldön tartózkodik. Nekem az a nézetem, hogy a hivatali állás azt a kötelezettséget rójja az emberre, hogy embertársai szenvedéseit szükségtelenül ne növelje. Aki ragaszkodik minden esetben a külön határnapra kitűzött békéltetési tárgyaláshoz — amelynek semmi gyakorlati hatása nem lehet — az hónapokkal elvonja a feleket a becsületes házasélettől s ezzel csökkenti a nemzet erejét is. Az élet és nem a halál részére kell dolgoznunk. A Tervezet életbeléptetése esetén újból háromtagú tanácsok fognak a házassági perekben Ítélkezni. A tanácsokban a tanácskozások jelentékeny időt vesznek igénybe s emellett, mert az elnök rendszerint előadói munkát nem végez, a tanácsban a bírák már ezért is kevesebb munkaeredményt érnek el, mint — ha mint egyes birák működnének. A budapesti kir. törvényszéknél hét, a pestvidéki kir. törvényszéknél három házassági bíró működik. Legalább 6 házassági tanácsot kell Budapesten felállítani, ahhoz 18 biró kell, a mostani 10 helyett. A megegyezéses 77. §-os perek megszűnte, a munkát könnyen megkétszerezheti. Mindez annál figyelemreméltóbb, mert a mostani házassági perek bírái a munkaeredmény lehető maximumát elérték, hiszen a legtöbb házassági bíró hetenként ötször tárgyal. A házassági tanácsbiráskodás lényegesen lassúbb lesz, de ezekben az ügyekben különösen áll, hogy több szem többet lát. Nagyon fontos ezekben a perekben az egyéni szempontok összefoglalása. Egy szempontból bajok lehetnek a tanácsitélkezésnél. Ha a tanácselnök kiválasztásá-