Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 1-2. szám - A területenkívüliségre vonatkozó belső jogszabályok jelentősége
10 DR. SZONDY VIKTOR Ehhez képest a nálunk területenkívüliséget élvező külföldi honost a magyar bíróságok a Btk. 7. §. 2-ik bekezdése vagy a Btk. 9. §-a alapján sem vonhatják felelősségre. A területenkívüliségre vonatkozó nemzetközi jogszabályok egyébként nemcsak arra vannak hivatva, hogy a nálunk területenkívüliséget élvező személyek büntetőjogi mentességét biztosítsák, hanem irányadóul szolgálnak abban a kérdésben is, hogy a külföldön területenkívüliséget élvező magyar honosokat a területenkívüliség tartama alatí külföldön elkövetett bűncselekményeikért miként vonhatjuk idehaza felelősségre. A BP. 25. §-ának utolsó bekezdése ebben a vonatkozásban az idevonatkozó nemzetközi jogszabályoknak megfelelő eljárási jogszabályokat tartalmaz. Arra nézve, hogy a területenkívüliségre vonatkozó nemzetközi jogszabályok nemcsak az 1878. évi V. t. c. alkalmazása keretében, vagyis nemcsupán bűntetteknél és vétségeknél veendők figyelembe, annál kevésbbé lehet kétségünk, mivel a Kbík. 12. §-a a következőleg hangzik: „A bűntettekről és vétségekről rendelkező büntetőtörvénykönyv általános határozatai, amennyiben a jelen törvény ellenkezőt nem állapít meg, a kihágások eseteiben is alkalmazandók." Az is kétségtelen, hogy a nemzetközi jognak a területenkívüliséggel kapcsolatos rendelkezései nem csupán abban a kérdésben nyernek alkalmazást, hogy a területenkívüliség jogkedvezményére tekintettel mely személyeket nem lehet nálunk büntetőjogi felelősségre vonni, hanem a területenkívüli személyeket a nemzetközi jog szerint megillető minden büntetőjogi vonatkozású kiváltság tekintetében. A büntetőjogi mentesség tehát nem csupán anyagi jogi, hanem alaki jogi is. Büntető ügyekben is érvényesül tehát a követeknek biztosított u. n. szállásszabadság, amely kizárja azt, hogy a hazai hatóságok az idegen államok követségeinek épületébe vagy a terüíetenkívüli személyek lakásába a bűnvádi perrendtartás keretébe eső hatósági cselekmények eszközlése (bűntettesek letartóztatása, házkutatás, szemle, tanúkihallgatás, kézbesítés, zárlat foganatosítása) végett az épülettel, illetve lakással rendelkező terüíetenkívüli személy beleegyezése nélkül beléphessenek. (Praecedens: H'adisch-Dobernig-ügy), A Bp. 31. íjában foglalt rendelkezés szerint „Ha a terheltet a területenkívüliség vagy a személyes mentesség kedvezménye illeti, vagy ha e tekintetben kétség merül fel: az esetről a bűnvádi eljárás megindítása előtt, vagy ha az már meg volt indítva, ennek felfüggesztése mellett az igazságügyi miniszterhez nyomban jelentés teendő. A területenkívüliség és a személyes mentesség fennállása és terjedelme felett a nemzetközi szerződések és a gyakorlat alapján az igazságügyi miniszter dönt." A fenti rendelkezés alapján kétségtelenül megállapítható: