Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - A korlátolt felelősségű társaság taggyülésének határozathozatala

A KFT. TAGGYŰLÉSÉNEK HATÁROZATHOZATALA. 195 ség alól felment, vagy a társaság rovására másnemű előnyben részesít, vagy az a tag, akivel jogügyletet kell kötni a határozat alapján, aki ellen pert kell folyamatba tenni, vagy vinni, vagy aki különben ellentétes érdekű a társasággal a határozat tárgyára vonatkozóan. S a tag házastársának, egyenes ágon rokonának, vagy sógorának a társasággal ellentétes érdeke is kizárja a tagnak a szavazásban részvételét Az ügyvezetők, felügyelők, felszámolók választásában azonban részt vehet a tag akkor is, ha ő maga a jelölt (38. 50.) és a saját kirendelése visszavonásának a kérdésében is szavazhat. A szavazójog gyakorlásának ez a tilalma nem zárja el a tagot a taggyűlésben s a tanácskozásban részvételtől s ezért az érdekelt tag elnökléséről sem kell a szerződésnek intézkedni (Bp. T. 1933. júl. 12. P. VI. 8219/1933.). Ahhoz, hogy a szavazójog gyakorlásával érvényes határozat jöhessen létre, szükséges első sorban a taggyűlés határozatképessége. Erre vonatkozóan a törvény nem tartalmaz szabályt, hacsak azt nem, hogy a határozathozatalhoz valamennyi tag jelenléte szükséges, ha a taggyűlés összehívása nem volt szabályos, vagy, ha a tárgyat nem tűzték „a tagoknak értesítése mellett legalább három nappal a gyűlés előtt" a napirendjére (44.). De megköveteli a törvény (3.) hogy a szerződés rendelkezzék arról, hogy „a taggyűlés mikor határozatképes." (Bp. T. 1933. ápr. 28. P. VI. 3310/1933.). A szerződés e szabályozásban az előző két eset kivételével teljesen szabad és a szabályozást sokfélekép eszközölheti, így a megjelentek számára tekintet nélkül is (Bp. T. 1934. okt. 4. P. VI. 11863/1934.), vagy a 60% törzstőkét képviselő legalább két tag jelenlétének a megkívánásában a tőkeképviselet és a tagszám követeléseit egyesítve (Bp. T. 1937. febr. 25. P. VI. 2098/1937.). De az, hogy a szabályozás szerint a határozathozatalhoz valamennyi tagnak, (az egész törzstőke képviseletének), vagy a tagok felének, vagy a tagok oly kétharmadának, akik a fele törzstőkét képviselik, vagy a társaságot alkotó két cég képviselői közül egy-egynek a megjelenése szükséges, csak a jelenlétet kívánja meg és nem a szavazásban részvételt, ami a szavazójog gyakorlásának kizárására vezető érdekeltségi esetekben nem is lehetséges (Bp. T. 1933. ápr. 28. P. VI. 3309/1933. és 1933. máj. 12. P. VI. 5375/1933. Hj. Dt. XXVI. 132. Ugyanígy a rt.-ra vonatkozóan: K. 1935. nov. 21. P. IV. 2302/1935.). A szabályozásnak világosnak és olyannak kell lenni, amely a szerződésváltoztatás nélkül bekövetkezhető taglétszámváltozás esetében is irányadó lehet. A Bp. T. elfogadta azonban a határozatképességhez „mindkét tag" jelenlétének a megkívánását, mert tagszaporodás esetén ez azt jelenti, hogy valamennyi tagnak jelen kell lenni (1936. okt. 30. P. VI. 11721/1936.) s ugyanúgy elfogadta három tag jelenlétének a megkövetelését (1936. nov. 13. P. VI. 12283/1936.).