Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám - A területenkívüliségre vonatkozó belső jogszabályok jelentősége

8 A TERÜLETENKÍVÜLISÉGRE VONATKOZÓ BELSŐ JOGSZABÁLYOK JELENTŐSÉGE. Irta: Dr. SZONDY VIKTOR egyetemi magántanár. A magyar irodalomban számos munka foglalkozik a diplomáciai képviselőknek a területenkívüliségből folyó kiváltságos jogi helyzetével. Asztalos Jenőnek „A területenkívüliség tekintettel a magyar törvényhozásra" című (1904) monográfiáján kívül különösen figyelmet érdemel Szászy Istvánnak „A területenkívüliség a magyar jogban" című (1930) munkája, amely már az újabb jogfejlődés eredményeit is felöleli és a területenkívüliség kérdésével kapcsolatos összes magyar jogszabályokat szabatosan ismerteti. A jelen sorok szerzője pedig főként a kérdés büntetőjogi vonatkozásaival foglalkozott „A diplomáciai képviselők alaki vagy anyagi büntetőjogi mentességet élveznek-e?" (Jogállam 1931. IX-X.) „A diplomáciai képviselők fokozottabb büntetőjogi védelme" (M. J. Sz., 1931. XII.) „A követségi szolgaszemélyzet tagjainak büntetőjogi mentessége" (Kül. Szle, 1931. VIII.) című dolgozataiban. A magyar bírói gyakorlatban a kérdés beható irodalmi tárgyalása dacára főként polgári ügyekben bizonytalanság jeleit észlelhetjük főként abban a tekintetben, hogy mi is a tulajdonképeni jelentőségük az ebben a vonatkozásban alkotott magyar jogszabályoknak és hogy ezek a belső jogszabályok milyen viszonyban állanak a pozitív nemzetközi joggal ? A kérdés szerintem abba az általános kérdésbe kapcsolódik bele, hogy milyen a jogviszony a nemzetközi jog és az egyes államok belső jogrendszere közt. A súlypont szerintem azon fekszik, hogy a nemzetközi jog is tételes jogot, azaz bizonyos időben és bizonyos helyen hatályban levő jogot képez. A nemzetközi jog az államokra nézve kötelező jogszabályokat állapít meg és az államok kötelesek az ő belső jogrendszerüket ezekkel a jogszabályokkal összhangba hozni. A nemzetközi jog és a belső jog közötti összhang szükségszerű voltából a belső jogot alkalmazó hatóságok számára magától értetődőleg adódnak a következő irányelvek: a) a törvényhozóról mindig azt kell vélelmeznünk, hogy nem kívánt szembehelyezkedni a nemzetközi jog rendelkezéseivel, ehhez képest saját jogszabályainkat a lehetőséghez képest úgy kell értelmeznünk, hogy a magyar állam az állam nevében tett intézkedésünk folytán ne kerüljön összeütközésbe a nemzetközi jogrenddel; b) amennyiben valamely kérdésben írott jogunk nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra nézve, hogy valamely jogtételt nemzetközi viszonylatban miként kell alkalmazni, sohasem szabad szem elől tévesztenünk azokat a különös kívánalmakat,