Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - A gondatlanságból elkövetett bűncselekmények különbözősége

186 A GONDATLANSÁGBÓL ELKÖVí]TETT BŰNCSELEKMÉNYEK KÜLÖNBÖZŐSÉGE. Irta: DR. SZRUBIÁN DEZSŐ m. kir. rendőrtanácsos. A büntetőtörvénykönyv csak szándékosan, vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekményeket ismer. Az előbbiek lehetnek büntettek, vagy vétségek, az utóbbiak kizárólag vétségek. A dolus nélküli bűncselekmények jelentősen nagy csoportját a törvény csak a „gondatlanság" fogalmával foglalja össze, — a szándékosan és a gondatlanságból elkövetett bűncselekmények között átmenetet nem ismer. Ez az átmenetnélküliség pedig már régen érezteti hiányát és legnagyobbrészt a technikai kultúra haladásával összefüggő életmegnyilvánulásokkal kapcsolatban észlelhető. Tapasztalható ez különösan a nagy gyárüzemeknél, hatalmas építkezéseknél, a vegyi iparban, bányamüvelésnél, de leginkább a közlekedés eszközeivel kapcsolatban. Ezen üzemek és eszközök az emberélet megóvását célzó előírások és szabályrendeletek korlátai között végzik funkciójukat, amelyeknek megsértése előreláthatóvá teszi az eredményt. E tiltó szabályok megsértése megtörténik szándékosan is és e szabálysértésen keresztül következik be az az eredmény, amelyet a sértő ugyan nem akar, de tudja azt, hogy az bekövetkezhetik, tehát egy rejtett, inaktívnak nevezhető dolus jelenléte állapítható meg. A várható veszélyt, illetve eredményt a sértő nem hárítja el, annak útját nem állja, sőt lehetővé teszi s annak megtörténését, vagy meg nem történését a véletlenre bízza. A tilalmak megszegésének több oka lehet. Ilyenek a termelés gyorsabbá tételének erőszakolása, költség megtakarításra és haszontöbbletre való törekvés, — időnyerés, valamely eredménynek hajszolása, hiúság, feltűnni vágyás, s hasonló okok. A védelmi szabályok megsértése az ipari, gyári és építkezési üzemeken kívül legszembeötlőbb a közlekedési eszközök használatánál. Aki valamely, — elsősorban a testiépség és emberélet megóvására irányuló, — szabályt, valamely jármű vezetése közben szándékosan megszeg s ennek következtében embert üt el, akit aztán az út porában, segélynyújtás nélkül fekve hagy s lelkiismeretlenül tova hajt, miáltal az ember halála is bekövetkezhetik, — nem követ el többet, mint egyszerű, gondatlanságot? Aki szeszes italt fogyasztva, mámoros fővel ül, vagy áll valamely közlekedési eszköz kormányszerkezete mellé s ily állapotban okoz tömegbaleseteket s oltja ki emberek életét, vájjon csak egyszerű gondatlanságot követ el? A válasz csak az lehet, hogy nem.