Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 5-6. szám - Az ügyvéd szerepe a büntető igazságszolgáltatásban

AZ ÜGYVÉD SZEREPE. 169 vádolva, hogy házasember létére magát nőtlennek adva ki, komolytalan ígéretekkel két nőt rábírt arra, hogy vele nemileg közösüljenek. Ez a bűncselekmény csak akkor állapítható meg, ha az illető nő tisztességes volt (not beeing a common prostitute or of known immoral character). Bár bizonyított tény volt, hogy a rendőr a leányokkal az utcán ismerkedett meg, a védő ennek dacára — pedig egy igen ügyes védő volt — a sértet nők kikérdezése során, de az egész tárgyaláson és vádbeszédében célzást sem tett arra, hogy a leányok talán nem is voltak tisztességesek (azt hiszem ennek a kísértésnek egy kontinentális ügyvéd aligha tudott volna ellenállni). Az elnök meg is dicsérte őt ezért kijelentvén, hogy beszéde méltó volt az angol bar hagyományaihoz. Az esküdtek bűnösnek mondották ki a vádlottat s csak ezután hallgatták ki a vádlott előéletére (amelyre korábban célzást sem szabad tenni) a rendőrség egy tisztviselőjét, aki eskü alatt vallotta, hogy a vádlott ellen egyéb hasonló panaszok is előfordultak s fegyelmileg is volt már büntetve. A bíró ezután mindegyik tettéért külön 15 hónapi börtönre ítélte. Ezzel kapcsolatban megemlítem, azt a S. Grinberg-Vinaver párisi felebbviteli bírósági ügyvéd által nemrég megjelent „Le rőle judiciaire de la chambre des Lords" c. müvében tárgyalt esetet, hogy a Lordok Háza, mint legfőbb büntető bíróság 1934-ben kimondotta, hogy a közvádló egy ügyben túllépte a keresztkérdezés megengedett határait az által, hogy a vádlott személyiségét egy ellene korábban folyamatban volt, de felmentéssel végződött ügye felemlítésével akarta a jury szemében megvilágítani. Emiatt megsemmisítette az alsófoku ítéletekét és új tárgyalásra utasította az ügyet. Tilosak az útmutatást tartalmazó kérdések, (leading questions) Pl. nem szabad a tanutói kérdezni, hogy milyen kalap volt a vádlotton, ha még nincs bizonyítva, hogy egyáltalában volt kalap a fején; ha ez bizonyítást nyert, nem szabad azt kérdezni, hogy fehér kalapja volt-e a vádlottnak, hanem csak azt, hogy milyen kalapja stb. Nálunk tudvalevőleg a Bp. 308. §-a elvben behozza ezt az intézményt, de alkalmazására az azóta eltelt 36 év alatt nem került a sor, mert a kir. ügyészség mindig ellenezte, ilyen esetben pedig nem lehet helye. Pedig meg vagyok győződve, ha nem ellenezték, hanem alkalmazták volna ezt a módszert, a magyar védői kar ezen évtizedes gyakorlat alatt éppen úgy elsajátitotta volna a keresztkérdezés tudományát mint angol kollegája. A legnagyobb sajnálatomra nem oszthatom kedves munkatársamnak: dr. Auer Györgynek az együtt készített Kommertárunkban kifejezett s nagyobbrészt német auctorok véleményével alátámasztott azt a nézetét, hogy azok a reménységek, amelyeket ennek az intézménynek meghonosításakor tápláltak