Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1-2. szám

ELŐSZÓ DR. BAÜMGARTEN NÁNDOR ÖSSZEGYŰJTÖTT MUNKÁIHOZ. írta: Dr. SZLADITS KÁROLY egyetemi tanár. E két kötetnyi tanulmány Baumgarten Nándor gazdag munkás életének egyik szelvényét: szakírói munkásságát tükrözteti vissza. Ezt sem egészen, hiszen három főműve,1) már terjedelménél fogva is, kívül maradt e gyűjteményen, úgy, amiként sok értékes joganyag-összefoglalása is. Baumgarten Nándor, a Baumgarten család jogásztriászának legfiatalabb tagja, a legnemesebb értelemben humanista volt, aki igazi renaissance-lelküleítel a szép, jó és igaz összetételére törekedett, egyoldalúságtól mentes egyetemességben. Hivatása szerint elsősorban jogász volt, de szorgalmas munkása volt a közgazdasági életnek is; a művészetet, mint finom ízlésű műgyűjtő szerette és támogatta s a szellemi életen kívül a sport terén is tevékenykedett. Ezt az egyetemességet tünteti fel jogászi hivatásának sokoldalúsága is. A jogászi működésnek úgyszólván minden ágazatában dolgozott: mint gyakorló ügyvéd, mint közigazgatási bíró, mint a Pázmány-egyetem jogi karának magán-, utóbb rendkívüli tanára, mint tudós és szakíró, mint törvénytervező, mint előkelő jogi szemle szerkesztője, s mint a társadalmi jogélet tényezője: a Magyar Jogászegyletnek buzgó titkára, majd alelnöke, jogi kongresszusok szervezője. Mindez a sokféle tevékenység, egymást támogatva és kiegészítve, adja meg jogászi egyéniségének egyoldalúságtól mentes összhangját. I. Szinte természetes, hogy ugyanez az egyetemesség nyilvánul meg jogírói működésében is. írói munkásságának középpontjában a kereskedelmi jog áll, amelynek művelését Nagy Ferenc lelkes tanítványaként, pályája kezdetétől fogva, tudományos törekvéseinek főfeladatául tűzte ki. De sohasem feledte, hogy a kereskedelmi jog az általános magánjog talajából nőtt ki és a Grosschmid és Szászy-Schwarz Gusztáv iskolájában szerzett dogmatikus készséggel mindenkor nagy súlyt helyezett a kereskedelmi jog intézményeinek általános magánjogi kapcsolataira. Ezt a törekvést jellemzően tüntetik fel „Vétel és átvétel" (7. sz.)2), „A kereskedelmi és magánJ) Nemzetközi vasúti fuvarozási jog (1900.); Kartellek, Trösztök (1906.); Jogerő a közigazgatási eljárásban (1917.). 2) Az „sz." jelzésű számok a tanulmányok e gyűjteményben folyószámaira utalnak. Jogállam XXXVI. évf. 1-2. füzet. 1