Jogállam, 1937 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3-4. szám - A kormányzói jogkör kiterjesztése

AZ ÖZVEGYI JOGOT KORLÁTOZÓ ÍTÉLET 109 Miért hajlanék a bíróság aielé, hogy tiszta magánjogi kérdésben közigazgatási hatósági jóváhagyás kell? — miért szűkítené ezzel a maga bírói hatalmát. A gyámtörvény 113. §. alkalmazásánál a bírói gyakorlat ezzel ellentétesen még jóváhagyás esetében is érvénytelennek mondja ki a szerződést, ha a kiskorú érdekének sérelmét állapítja meg, bár a gyámhatóság azt állapította meg, hogy a szerződés visszterhes. Még de lege íerenda sem tartom helyesnek a magánjogi vonatkozást jóváhagyástól tenni függővé, mert nincs rá ok; és mert jól jegyzi meg dr. Fekete László közjegyző (Közj. Közi. 1936. 6. sz.), hogy nem helyes a magánjogi hatást az ig. miniszter diskreciójától tenni függővé, mikor nincs törvény az örökbefogadási szerződés feltételeiről. Az évtizedes állandó gyakorlat annak meglátásán alapult, hogy a felek igaz akaratának és az igazságnak megfelelően kell a kérdést eldönteni. A KORMÁNYZÓI JOGKOR KITERJESZTÉSE. Irta: BUZA LÁSZLÓ egyetemi tanár. Csekey István érdekes tanulmánya a kormányzói jogkör kiterjesztéséről1) élénk vitát provokált. Ez a vita a törvényi szabályozás előtt álló kérdést minden oldalról alaposan megvilágította. Milyen szempontokra kell tekintettel lenni ennek a fontos kérdésnek a szabályozásánál? Csekey István a monarchikus gondolat érdekében, a királyság intézményének megerősítése céljából szükségesnek tartja, hogy a kormányzó a teljes királyi hatalommal felruháztassék. A kormányzói intézmény olyan szabályozására kell szerinte törekedni, hogy az „megtestesítője legyen a személytelen királyi intézménynek s élő képe legyen a királynak."2) Csekey igazat látszik adni MerkI Adolf bécsi professzor megállapításának, hogy Magyarország államformája jelenleg nem királyság, hanem köztársaság. r,pen az állam eme köztársasági jellegének megszüntetése érdekében kívánja a kormányzónak az összes királyi jogokkal való felruházását. Hogy a kormányzó hatályban lévő közjogunk értelmében nem rendelkezik a monarcha jogállásával, az kétségtelen. De ebből semmi esetre sem lehet azt a következtetést vonni le, hogy Magyarország ennek folytán az idevonatkozó jogszabályok kifejezett rendelkezései dacára sem királyság. Magyarországon a királyi szék üres. Mint Csekey is megállapítja, interregnum van: az államfői teendők ideiglenes ellátása olyan közJ) Csekey István: A kormányzói jogkör kiterjesztése. Magyar Szemle XXIX. kötet 1937. 5-16. lap. - °-) I. m. 13. lap.