Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - Az egyességokmány 19.cikkének magyarázata

79 AZ EGYESSÉGOKMÁNY 19. CIKKÉNEK MAGYARÁZATA. írta: TÓTH ISTVÁN. A Nemzetek Szövetségének Egyességokmánya feladatául a nemzetközi béke és biztonság megvalósítását tűzte ki. Kétségtelen, hogy a 19. cikk az, mely ennek a célnak leginkább megfelel. A probléma, amellyel foglalkozik, — nemzetközi szerződések és világbékére veszélyes nemzetközi állapot újabb megvizsgálása — mindenkor időszerű kérdése lesz a nemzetközi életnek. A 19. c. rendeltetése az, hogy a nemzetközi békét és biztonságot összeegyeztesse a változások folytán előállott űj viszonyokkal. Á szöveg maga így szól: „A Közgyűlés időnkint felhívhatja a Szövetség tagjait az alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és olyan nemzetközi állapotoknak újabb megvizsgálására, amelyeknek fennmaradása a világbékét veszélyeztethetné.'1 Nyilvánvaló azonban, hogy oly fontos, de egyúttal oly kényes problémának, mint amilyen a békeszerződéseknek és a világbékére veszélyes nemzetközi állapotok felülvizsgálása, jogilag pontos és minden kétséget kizáró szabályozására ez az alig négy sornyi rendezés nem lehet kielégítő. Valóban, ha közelebbről vizsgáljuk a 19. c.-et, láthatjuk, hogy a kérdések egész sorozatát hagyja megoldatlanul. Ki jogosult megfelelő javaslattal a Közgyűlés elé járulni, melynek alapján az fölhívást bocsáthat a Szövetség tagjaihoz ? — mit jelent az, hogy "időnkint felhívhatja"? — mikor válik valamely nemzetközi szerződés alkalmazhatatlanná ? — mit értsünk világbékére veszélyes nemzetközi állapoton ? — vájjon csak e két utóbbi együttes fennforgása esetén van helye a közgyűlés felhívásának, vagy bármelyik önmagában is elegendő ? — egyhangú vagy szótöbbséges hozzájárulás kell a felhívás kibocsátásához ? Megkíséreljük, hogy feleletet adjunk ezekre a kérdésekre. 1. Ki léphet megfelelő javaslattal a közgyűlés elé, melynek alapján az a szövetség tagjait az alkalmazhatatlanná vált nemzetközi szerződéseknek vagy a világbékére veszélyes nemzetközi állapotok újabb megvizsgálására hívhatja ? Elsősorban valamelyik szövetségi tag. Ez kétségtelenül kitűnik az E. 0. 11. c. 2. bek.-éből, mely a 19. c.-el szoros összefüggésben van. ,.Kimondatik az is, hogy a Szövetség minden egyes tagjának jogában áll a Közgyűlés vagy a Tanács figyelmét barátságos módon felhívni a nemzetközi viszonyokat érintő minden oly körülményre, amely azzal fenyeget, hogy megzavarja a békét, vagy a nemzetek között a jó egyetértést, amelytől a béke függ." Az, hogy a javaslatot előterjesztő a kérdésben érdekelt, vagy nem érdekelt, közömbös. Az előterjesztési jog gyakorlásának előfeltétele csupán az, hogy a kérdéses állam a Szövetség tagja legyen. Hogy az előterjesztési jog a Szövetség minden egyes tagját megilleti, az kitűnik a Közgyűlés Szabályzatának (Réglement) 4. §-ból is. Söt e §. értelmében megfelelő indítványt tehet a Tanács is. A 19. c. magyarázatával foglalkozó írók szerint meg kell, hogy illesse ez a jog a Közgyűlés mindenkori elnökét is, aki ebbeli minőségében egyetlen államot sem képvisel és akinek elsőrendű feladata a nemzetközi béke és biztonság megvalósításának előmozdítása. 2. „Időnkint felhívhatja." Ez a kifejezés elsősorban azt jelenti, hogy a Közgyűlésnek joga van e felhívás kibocsátására („felhívhatja"), de csak kivételes alkalmakkor: „időnkint". Ez utalás a felhívás előfeltételére melynek lényege az, hogy „valamely nemzetközi szerződés alkalmazhatatlanná vált" vagy pedig hogy valamely nemzetközi állapot fennmaradása a világbékét veszélyeztethetné. 3. Mikor válik valamely szerződés alkalmazhatatlanná ? Erre nézve meglehetősen eltérőek a vélemények. Mielőtt azonban az ide-