Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - Az olasz Pp. perorvoslati rendszere

76 DR. IBRÁNYI ISTVÁN. Az opposizione ezek szerint nem egyedüli orvoslási módja a mu­lasztási ítéletnek, az idézés megújítása sem más tujajdonképen, mint az egyik fél mulasztásának orvoslása és pedig a nem mulasztó fél részéről, ami a felperes érdekét szolgálja ugyan az eljárás gyorsításával, de a jogorvoslat eszközét a mulasztó, a joghátrányt szenvedett fél kezéből kiveszi. n.­A második rendes perorvoslati út az „appe/iazíone," a fellebbezés, melynek az első fokon hirdetett ítéletek ellen van helye a fellebezési bíró­sághoz, kivéve ha a törvény a fellebbezést kizárja, így a békéltető bíró­ság Ítéletei esetében ; de ezek is megfellebbezhetők, ha illetékesség kérdé­sében a „nem illetékességet" (incompeíenza) mondták ki. A mulasztási Ítéletek szintén megfellebbezhetők, de a fellebbezés egyúttal maga után vonja az opposizione jogáról való lemondást. A fellebbezés határideje a járásbíróság és a kereskedelmi törvény­szék ítéleteire nézve 30 nap, a polgári törvényszék ítéleteire nézve 60 nap. A fellebbezésnek két faja van : 1'appello principale és a I'appello incidentale. Az első az ítélet egész terjedelmét, a második csak egyes részeit támadja meg. Az incidentális fellebbezés nem teljesen önálló, érvé­nye mindig a kellő időben előterjesztett principális fellebbezéstől függ, amennyiben ha ezt visszautasították elkésettség miatt, az incidentális fel­lebbezés is hatályát veszti. Egyébként azonban, ha a principális fellebbe­zést bármi más okból utasítják vissza, az incidentális fellebbezés mindig .érdemi elbírálás tárgya. A felebbezési kérelem terjedelmének pontos meghatározása tekinte­tében a sokszor hosszantartó meglelöléseket lényegesen leegyszerűsíti a törvény azon rendelkezése, bogy ha a fellebbezés csak egyes itéletrésze­ket támad meg, akkor egyéb részeiben a fellebbező az Ítéletet elfogadta és hogy egyes részek megjelölése nélkül a fellebbezés az egész ellen irá­nyultnak tekintendő. Az eljárás a fellebezési bíróság előtt ugyanúgy indul meg, mint az elsőfokon, a bíróság mulasztási Ítéletet itt is hozhat, ha pedig a felebbező fél mulaszt, a felebbezést utasítja vissza a megjelent ellenfél kérelmére. A perorvoslat terjedelme az ügy érdemében csak a már előadottakra vonatkozik. Eszerint új kereseti kérelmet előterjeszteni, valamint kereseti kérelmet változtatni nem lehet. Ebből a szempontból nem új és nem vál­toztatott kérelem az eljárás folyama alatt lejárt kamat, gyümölcs, mellék­járulék, elszenvedett további kár. Beszámítási és minden egyéb más kifogást is elő lehet adni, bizo­nyítást fel lehet ajánlani és le lehet folytatni. Közbenszóló vagy részítélet megváltoztatása, illetve helybenhagyása esetében a fellebbezési bíróság visszaküldi az ügyet az 1. bírósághoz, megfelelő utasítással; ha csak illetékességről döntött az I. bíróság, a második fok is csak ezt bírálja felül. III. A rendkívüli perorvosttüok között az első a „rívocazione". Alap­gondolatát tekintve megfelel a magyar Pp. perújításának. Ez a perorvoslat a másodfokon kontradiktorius eljárásban hozott ítéletek ellen használható a taxatíve felsorolt esetekben. Ezek az esetek: 1. ha a kihirdetett Ítélet, az egyik fél perbeli „dolusának" következményekép, a másik félnek kárt okoz; 2. ha perdöntő bizonyítékot utóbb hamisnak nyilvánított egy bíróság, vagy előbb is, ha erről a fél tudomással nem bírt. 5. utóbb felfedezett perdöntő bizonyíték alapján, melyet korábban az ellenfél magatartása miatt használni nem tudóit. 4 ha az ítélet tény téve­désben van. 5. ha az ítélet ellentétben van egy ugyanazon tárgyú korábbi ítélettel ugyanazon felek között, kivéve a res judicatát. De perújítással támadhatók meg a II. fokon hozott mulasztási Ítéletek, az I. fokon hozott mulasztásos és egyéb ítéletek, valamint a békéltetők (conciliatori) ítéletei, ha az első három taxativ perújítási ok egyike fennforog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom