Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A NEMZETKÖZI ÖRÖKLÉSI JOG VITÁS KÉRDÉSEI

SZEMLE. 47 harmadik ülésnapon Koncz Ödön egyetemi tanár elnökölt. Dr. Tihanyi Lajos ügyvéd utalt arra, hogy a kényszerkartelezés intézményesítését mindenütt átmenetinek szánják. Ez átmenet iránya azonban a kapitaliszlikus társadalmi rendet az államszocializmus felé sodorja s így szöges ellentétben áll az a magyar társadalompolitikával. A magyar társadalompolitikának nem kell a kényszerkartelezés. Dr. Tóth József hirlapiró arra hivta fel a vitaülés figyelmét, hogy amikor a konjunktúra vonala felfelé halad, a kényszerkartel és az ipari zártszám intézményesítését Magyarországon csak a nemzetközi kereskedelem elmélyítésére irányuló politika indokolhatja. E mellett még az előbb-utóbb bekövetkező nemzetközi valutarendezés érve szólhat a kényszerkartel mellett. Dr. Ranschburg Nándor ügyvéd azt fejtegette, hogy a kényszerkartelek megállapítása és az ezzel hasonló célú kényszerrendszabályok életbeléptetése különösen a súlyos válsággal küzdő kézmű- és középiparban mutatkozik szükségesnek. Ahol kartelszerű szervezkedés nem lehetséges, ott az irányárak bizonyos feltételekhez kötött elismerése segíthet a helyzeten. Dr. Sípos Sándor, a Statisztikai Hivatal konjunktúrakutató osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a kényszerkartelezés a válságterápia egyik leghatékonyabb eszköze. A piacok szabályozása céljából a kényszerkartelekre és bizonyos monopolisztikus rendszerek alkalmazására naey gazdasági válságok, súlyos gazdasági krízisek enyhítése, főleg pedig a hosszú konjunktúrahullámból való kiemelkedés elősegítése céljából van nagy szükség. Dr. Kelemen Sándor ügyvéd az ipari zártszám bevezetése ellen fordult, mert ebben az évek óta stagnáló vállalkozási kedv zsenge hajtásainak lekaszabolását látja. A záríszám ipari hitbizományrendszert intézményesítene, mely a technikai haladásnak is kerékkötője volna. Kuncz Ödön elnök zárószavában hangsúlyozta, hogy a Gazdaságjogi Intézet kizárólag a kérdés megvilágíását célozta és állást e kérdésben elfoglalni nem kíván. * A Magyar Jogászegylet hite/jogi szakosztálya dr. Kuncz Ödön, egyetemi tanár, elnöklete alatt ülést tartott, amelyen dr. Király Ferenc, ügyvéd tartolt előadást kartelmaganjogi kérdések címmel. Az előadó utalván arra, hogy azokkal a törekvésekkel szemben, amelyek a karíelközjogot — a kartelekre vonatkozó tételes közjogi intézkedéseket, ideértve a karíelrendészet jogát is — vélik a karteljog legfontosabb matériájának, a karteljog legfontosabb anyaga továbbra is a kartelmagánjog, a beléje tartozó kérdések egész komplexumával együti. Előadó ezután a kartel magánjogi organizációja körében az egységes és kettős társaság jogi problémáival és szervtársaság kérdéseivel foglalkozott. A karteltagok kötelezettségei közül az ezek feloldására szolgáló legfontosabb szelepnek: a nyomós okból való azonnali hatályú felmondás intézményének, végül a karteltagsági jogok sorában a részesedőhányad jogi elbírálásának kérdéseit elemezte. Az előadáshoz dr. Schuster Rudolf, a Szabadalmi Felsőbíróság ny. elnöke, es dr. Patakfalvy-Groák László, ügyvéd szóltak hozzá, az elnöklő Kuncz Ödön rekesztette be azzal, hogy a karteljog magánjogi vonatkozásainak és tisztázásra váró magánjogi kérdéseinek fontosságára a figyelem minél inkább felhivassék. * A Magyar Jogászegylet civiljogi szemináriumában január 8-án dr. Ballá Ignác ügyvéd tartott előadást „Házasságbontó jogunk válságareformja11 cimmel. Előadásának vázlata illetve menete a következő volt: Bíróságaink gyakorlata a Ht. 81. §. 2. bekezdését úgy értelmezi, hogy ez a szabály csak az u n. abszolút bontóokok körében áll fenn, ellenben csak relatív bontóok fennforgása esetén vizsgálják a bontástkérő magatartását is. Ez a gyakorlat azt jelenti, hogy a vétkes házastárs is mentesül vétkességének következményei alól a másik vétkessége folytán. Ez azonban sokszor fölöttébb visszás eredményre vezet, mert bíróságaink elutasítják felperes keresetét, ha beigazolja, hogy alperes vadházasságban él, amelyből már gyermekek is származtak, mégpedig azért, mert alperes