Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A NEMZETKÖZI ÖRÖKLÉSI JOG VITÁS KÉRDÉSEI

HÁROM ÉVNYITÓ BESZÉD. 31 tenni, hogy a választól jog felfüggesztését megtorlásnak minősítették. Ugy beszéltek a választói törvényben megjelölt választójog és választhatóság felfüggesztésről, mint egy új fajta büntetési nemről, mert az „megtorlás." Ennek nincsen megfelelő alapja. Ha a törvényhozó azt a cselekvést, mely egy választás, vagy valamely szavazat érvénytelenítését okozza, büntetendő cselekménnyé kívánta volna minősíteni, úgy azt a megtorló rendelkezések közé vette volna fel és megjelölte volna, hogy a megtorlás melyik bíróság feladata. De az a rendelkezés, amelyet a konkrét esetben a bíróság egy felsőházi tagra alkalmazott, a választói törvény nyolcadik fejezetében ,,Az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodás" címe alatt van. Ez már magában mutatja, hogy itt a választói törvénynek egy egészen speciális „sui generis" rendelkezéséről van szó. Én elismerem, hogy a törvény eme rendelkezése megtorlást is jelent annak, akire alkalmazzák; különösen akkor, hogyha a választói jog és választhatóság felfüggesztése az illetőre további jogkövetkezményekkel is jár, felettébb fájdalmas is lehet, de ez közömbös annak a kérdésnek elbírálása szempontjából, hogy büntető eljárásról, büntető intézkedésről van-e szó. És hogy itt nem büntetőeljárásról, nem büntető intézkedésről van szó, azt az 1899:XV. t.-c. 122. §-ához fűzött indokolás ils kifejezetten megállapítja. Az tehát, hogy a közigazgatási bíróság a választás érvénytelenítése iránt indított per olvasztókemencéjében egyúttal felfüggeszti valakinek választói jogát és választhatóságát, nem megtorlás. Én elismerem, hogy az illetőre ez szubjektív szempontból megtorlásként hat. Ez azonban közömbös. A szubjektív érzés nem bírhat jelentőséggel, hiszen oly felfogás mellett azok a képviselők, akik a közigazgatási bíróság ítélete folytán mandátumukat elvesztik, szintén megtorlásban részesülnének, tehát ezeket is ki kellene kérnie a bíróságnak a képviselőháztól, mielőtt megsemmisíti a mandátumukat. Most még azzal a felfogással kívánok foglalkozni, hogy a választói jognak és választhatóságnak a közigazgatási bíróság által történő felfüggesztése előtt a parlamenti tagot már csak azért is kell kérni az illető háztól, mert oly eljárások, nevezetesen a fegyelmi eljárás indítása előtt is fel kell függeszteni a mentelmi jogot, melyek közjogi jogosítványokat nem érinthetnek és amelyek kevésbbé súlyos megtorlást eredményezhetnek, mint a szóban levő. Nem akarok e helyen kitérni arra a kérdésre, hogy a fegyelmi büntetés valóban nem érint-e közjogi jogosítványokat, mert bizony igen gyakran érinthet. Csak arra mutatok rá, hogy a mentelmi jog szempontjából teljesen közömbös, hogy valamely határozat mily további jogkövetkezményekkel járhat. Mint fentebb már kifejtettem, az a lényeg, hogy valamely eljárás indítása alkalmas lehet-e indokolatlan zaklatásra, vagy sem. Hogy a hatósági vagy bírói határozatok további jogkövetkezményei milyenek, súlyosak-e vagy nem, érintenek-e közjogi jogosítványokat, avagy nem, vagy hogy egyáltalán birnak-e további jogkövetkezményekkel, vagy nem: a mentelmi jog szempontjából teljesen közömbös. Példákkal fogom ezt bebizonyítani. A m. kir. belügyminiszter határozatot készül hozni egy parlamenti tag állampolgárságának ügyében. Egy ilyen határozat is súlyosan érinthet közjogi jogosítványokat s eképpen a parlamenti tagság megszűnését is eredményezheti. A választói törvény 42. §-a szerint, mint tudjuk, az ideiglenes választói névjegyzék ellen beadott felszólalások felett a központi választmány határoz. Az ideiglenes névjegyzékbe történt jogosulatlan felvétel ellen bármelyik választó felszólalhat, a kihagyás miatt pedig csak maga az érdekelt. A központi választmány hozandó határozata ugyancsak a legbecsesebb közjogi jogosítványokat érintheti, de mégsem gondolom, hogy megkívánhatnánk a központi választmánytól, hogyha netán valamely parlamenti tagnak a választói névjegyzékbe történt felvétele ellen szólalnak fel, hogy kikérje'a háztól azt a tagot, mielőtt határozatát meghozná. Nézzünk már most körül a polgári bíráskodás terén. Itt már valóban senki sem állíthatja, hogy a tanúzásra kényszereszközökre hivatkozással vagy -ezek alkalmazásával történő idézésen kívül valamely polgári bíróság által hozott határozattal mentelmi jogsérelem esik az illető házon, ha annak tag-