Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 10. szám - Házasságjogi témák

388 DR. KARTAL IGNÁC amint őt a családvédelem gondolata hevíti, avagy nem hevíti. Ilyen bíró nincs is! A törvény ezt nemcsak hogy nem kívánja tőle, hanem ép ellenkezőleg: előírja neki, hogy szóbanforgó meggyőződése kialakításánál ne vegyen figyelembe mást, mint ..a felek3) egyéniségét és életviszonyait". A családvédelem nemes gondolata iránti egyéni őszinte rajongásom mellett tehát mégis azt kell modanom, hogy nincs törvényes támpont arra, hogy a bírót házasságfelbontási Ítélke­zésében a családvédelem gondolata keli, hogy befolyásolja. Akik az ellenkező nézeten vannak, azok a házassági tör­vény szellemét hívják segítségül, továbbá aláhúzottan rámutat­nak a Pp.-nek arra az álláspontjára, amely házassági perekben az officialitás elvét érvényesíti. (A békéltetésnek, a felek szemé­lyes meghallgatásának kötelezővé tétele, a be- és elismerés ha­tálytalansága stb.) A törvény szelleme nagyon ellenőrizhetetlen valami. Nem mondom, hogy nincs valamilyen kis igazuk azoknak, akik a mi tételes házasságjogunk szelleméből azt a következtetést vonják le, hogy a házasság felbontását meg kell nehezíteni. Emellett azonban sehogyan sem tudok megszabadulni a következő eszme­menettől : A katolikus egyházi házasságjog — tudvalevőleg — telje­sen elveti és tiszteletreméltó határozottsággal és következetes­séggel negálja a házasság felbonthatóságát. Ez az álláspont val­lási okokban — a házasságnak, mint szentségnek tiszteletében — gyökerezik. Közismert indokolása a felbonthatatlansági tan­nak, hogy amit Isten összeadott, azt ember szét ne válassza. Ezzel a fenkölt állásponttal ellentétben a mi tételes házas­ságjogunknak álláspontja az, hogy a házassági kötelék nem hogy nem isteni, de még csak nem is állami alkotás, hanem tisztán és kizárólagosan a két házasságkötő fél alkotása. Törvényünk 39. §-ának 1. bek.-e szerint ugyanis: „a házasság akként köttetik meg, hogy .... az együttesen je­lenlévő házasulandók mindegyike .... kijelenti, hogy egymással há­zasságot kötnek11. A kipontozott két helyen az áll, hogy a felek ezen kijelen­tésének a tisztében eljáró polgári tisztviselő és két tanú jelen­létében kell történnie. E törvényi szabályozásból kitűnik, hogy a házasságkötés tényálladékának megvalósítása körül a polgári tisztviselő teljes­séggel inaktív. Ö nem „ad össze" (vallási álláspont) ő nem „kopulál" (egyházjogi álláspont), ő csak jelen van. Megtehetné 3) Vagyis a konkrét peres felek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom