Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8-9. szám - Hitelezési kötelezettség

330 DR. BLAU GYÖRGY Akadt ugyan fél, aki a Kúriáig ment azzal az extrém vita­tással, hogy a kölcsönelőszerződés egyáltalán nem szül kötelmet. De ezt természetesen elvetette a bíróság.45) Gondoljunk elvégre arra, hogy az ajándékozási ígéret is kötelező és perelhető. Eo magis annak kell lennie a hitelezési Ígéretnek. Hiszen amit el­ajándékozunk, azt nemcsak kockáztatjuk (mint amit kihitelezünk), hanem egyenesen elveszítjük. Már vitásabb, hogy a kölcsönelőszerződésből előálló köte­lem komolyan a kölcsön folyósítására kötelez-e ? azaz lehet-e perelni és végrehajtani avégből, hogy a behajtott készpénz a jogosultnak kölcsöntőkeként átadassék? vagy pedig egyedül kártérítésre irányulhat a per ?46) Utóbbi, korlátozó felfogás kétség­telenül felüti a fejét irodalmilag is,47) az Ítélkezésben is.40) 45 IV. 1671/1928., HD. XXII. 18. = KJ. 1929. 34.: ... kölcsön adására vonatkozó előszerződés . . . általában érvényes, és attól az a fél, aki magát a kölcsön nyújtására kötelezte, pusztán azzal az okadatolással, hogy a financirozási szerződés kötelmet nem szül, el nem állhat. — Ellenkezőnek látszik a kassai táblának egy régi (III. fokú) határozata (1898. dec. 29., G. II. 84. sz., Grill-féle Döntvénytár, Magánjog, II/2. kötet, 1906., 793. 1., 777. sorsz.), amely abból, hogy a kölcsön reális szerződés és így a kölcsön igérése nem kölcsön, radikáli­san ezt vonja le : „ . . . jogszabály, hogy a megígért kölcsön megadására az, aki igérte, nem kötelezhető, jogilag nem létező szerződésre jogot fektetni nem lehet." 46 Felemásnak látszik Raffay álláspontja (Magyar Magánjog, II. k„ — III. kiad., 1909. — 240. sk. 1.), hogy az előszerződésekből perelni és marasztalni lehet teljesítésre, „amely ítélet azonban nem hajtható végre", úgy hogy ekképp „kártérítésnek lesz . . . helye", amihez jegyzetben a Kúria 740/1905. sz. határo­zatát (fenti 44. j.) fűzi, mely szerint már megítélni sem lehet mást, mint kárté­rítést. Ezzel szemben : a) Elvileg a szerződés megkötésére szóló Ítélet nem vég­rehajthatatlan. Sőt helyesen az ilyen ítélet, amennyiben csak jognyilatkozat tételére irányul, nem is szorul külön végrehajásra, mert a jogerős ítélet által a jognyilatkozat pótolva van („megtettnek tekintendő . . ." ; v. ö.: nálam, Grosschmid-glossza, I. k. 14. skk. 1., s az ott idézettek); amennyiben pedig azonfelül még másra, pl. pactum de mutuo dando-nál a pénz folyósítására is irányul, ugyanúgy végrehajtható, mint egyéb hasonló tartalmú Ítéletek (alább 49 j.). — b) A 740/1905. sz. kúriai határozat csak pactum de mutuo OCCÍ­piendo-ra vonatkozik és ebből a speciális okból — fent 44. j. — helyesen zárja ki a teljesítési kötelezettséget; ezt azonban nem lehet kiterjeszteni séma pactum de mutuo dando-ra, sem általában mindenfajta előszerződésre. 47 Windscheid—Kipp id. h. 573. 1. 18. j.: Doch wollen andere nur Ver­urteilung auf das Interessé gestatten, etc. — Ezt jelzi még a magyar judikatúra álláspontjaként Almási, Ungarisches Privatrecht, II. k. (1923.), 195. 1. és Kötelmi Jog, II. k. (II. kiad., 1929.), 731. 1. sub 7. — V. ö. Raffay álláspontját is (fenti 46. j.). « így II.-fokon a tábla, JH. 1930. 601. esetében. — így a Kúria is ( ? ) JH. Magánj. Dt. II. kiad. 299. 1 szerint a JH. III. (= 1929) 1425. esetben? ' (A felhívott helyen ez nem olvasható.) — így a győri táblának egy régi döntése, amelyet helybenhagyott a Kúria (C. 5124/189/. 1898. augusztus 31. ; Grill féle Döntvénytár, id. kötet, 793. 1., 776. sorsz.). — V. ö. Szladits, Magánjog, IV. kiad. (1935), II. k. 177. 1. 2. j.: ... bíróságaink néha ... a kölcsönre vonatkozó előszerződés nem teljesítése esetén a jogosultnak csak kártérítési követelést ad­nak. — Élőfordul, hogy az igért kölcsönt meg nem kapó fél mindjárt maga is csak kártérítésre perel (így JH. 1929. 1425. esetében), amit nyilván megtehet (in pluri inest et minus) anélkül, hogy erre az önkorlátozásra kötelezve lenne. — V. ö. még alább 65. j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom