Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8-9. szám - Hitelezési kötelezettség

324 DR. BLAU GYÖRGY. Éppen mivel egyik felet sem akarja kötelezni a jog arrar hogy hitelezzen a másiknak, azért állítja fel kétoldalú szerződésekre elvileg a kézen-közön (Zug um Zug) teljesítés szabályát7) és bocsátja rendelkezésére mindkét félnek „a teljesítés viszonosságán alapuló kifogás"-ts), amelyet vulgo visszatartási jognak neveznek (exceptio non adimpleti contractus).9) Nyilván ugyancsak a fedezetlen hitelezési helyzet megelőzése céljából terjeszti ki ezt a jog a kétoldalú szerződések megdőlésénél felmerülő, kölcsönös in integrum restitutio esetére is,lu) — ad továbbá visszatartási jogot a kétoldalú szerződésen kívül járó dologszolgáltatásokra és pénzfizetésekre is, a lejárt ellenkövetelés kiegyenlítéséig.11) Követelések kölcsönös fennforgásában pedig a beszámítási jog létesítésével védi meg a törvény az embert az ellen, hogy fedezettnek tekinthető helyzetből12) átkényszerüljön egy tiszta hitelezési, tehát fedezetlen helyzetbe. Ez történnék t. i. akkor, ha a szembenálló két fél közül, kiknek mindegyike adós is, hitelező is, bármelyik kényszeríthető lenne arra, hogy előbb mint adós teljesítsen s aztán mint hitelező külön, tehát esetleg hiába keresse azt, ami viszont őneki jár. A beszámítási jog elismerése ezt a veszélyt kizárja,13) sőt ellenkezőleg teljesen garantálja a kielégítést, olyannyira, hogy aki beszámításra jogosult, az adósának kényszeregyezségében és csődjében sem lesz kvotális, illetve csődhitelező, hanem 100-százalékosan elégítheti ki magát.14) — Saját tartozásomban, mint leendő beszámítási bázisban bízva, ' MTjav. 1130. KT. 335. BGB. 320. Opt. 1052., 1062, stb. Svájci ObligRecht 82. — Zsögöd, Fejezetek..., XI. fejezet: Viszonos kötelem, A. Az u. n. visszatartási jogról. — Glosszája : Lőw Lóránttól. 8 MTjav. 1133. — Előre teljesíteni még a viszontszolgáltatásra nyújtott biztosíték ellenében sem kell: így kifejezetten BGB. 320., í. bek. ut. mondata, és MTjav. llcO. hallgatólag (eg}ben a contrario ex 1132., 2. bek. infj. 9 Windscheid—Kipp, Pandektenrecht, II. k. (9. kiad., 1906.), 321. §. 1. p. 10 MTjav. 1131. 11 MTjav. 1132.; „a visszatartás jogán alapuló kifogás": MTjav. 1133. Ezt azonban már elhárítja a dologi biztosíték : MTjav. 1132. inf. !2 Laikusan szólva ', nálam van az ő 1C0 pengője, nála az én 100 P-m ; miután mindketten hiteleztünk, annyi, mintha egyikünk sem hitelezett volna. 13 Ebben látom a lényegét a beszámítási joghoz fűződő érdeknek, amelyet már Pomponius is hangsúlyoz (Dig. 16., 2 , 1. 3.): Ideo compensatio neccessaria est, quia interest nostra potius non solvere, quam solutum repetere, -- nem pedig csupán a sikanirozástól szabadulásban, mint Windscheid mondja (id. m. 349. §. 2. pont). 14 Ke.-rendelet (1410/1926. M. E) 60. §. Nem akadály a követelések különneműsége, le nem járt volta, feltételessége sem : a rendelet lehetőleg tágítja a beszámítási helyzet előnyeit. — Ugyanígy (eltekintve a követelések különneműségének esetétől) már a csődtörvény 38. §-a csőd esetére. (Természetesen csődnyitás, ill. ke.-eljárás megindítása után már nem szerezhető ily hatással ellenkövetelés . . . : csődtörv. 39., ke.-rend. 98., 1. bek. stb., mert máskülönben utólagos cessziók révén a közadós, ill. ke.-adós egyéb tartozásai is 100°/o-ban kiegyenlítendőkké volnának átváltoztathatók, a par conditio creditorum sérelmével.)