Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A NEMZETKÖZI ÖRÖKLÉSI JOG VITÁS KÉRDÉSEI

FEJEZETEK A NEMZETKÖZI MAGÁNJOG KÖRÉBŐL. 23 Az emiitett 6. cikk így szól: „Les testaments sont valables quant á la forme, s'ils satisfont aux prescríptions, sóit de la loi du lieu oú ils sont faits, sóit de la loi du pays auquel appartenait le défunt au moment oü íl a disposé ou au moment de son décés. Néanmoins, lorsque, pour le testament fait par une personne hors de son pays, sa loi nationale exige ou défend une forme déterminée sous peine de nullité, l'inobservation de cetté régle entrainera la nullité du testament dans le pays dont le testateur était le ressortissant et pour les seuls biens qui s'y trouvent." Ezen cikkhez következőket kell megjegyeznünk. Hogy az első bekezdést megértsük, ismernünk kell az 1904. évi hágai negyedik nemzetközi magánjogi államkonferencia öröklésijogi egyezményterve­zetének 6. cikkét, mely így szól első bekezdésében: „Les testaments sont valables quant á la forme, s'ils satisfont aux prescríptions, soti de la loi du lieu oú ils sont faits, sóit de la loi du pays auquel appartenait le défunt au moment oü il disposait." Ezen szöveg sze­rint kétséges volt, hogy mily befolyással van a végrendelet alaki érvényességére, ha az örökhagyó tempore mortis más állam polgára, mint amilyen tempore testamenti conditi volt (Walker 1. c. p. 908—909.) Ezen kétséget eloszlatta a hágai ötödik illetve hatodik konferencia egyezménztervezete 6. cikkének első bekezdése (ugyanígy az 1891. június 25-én kelt svájci szövetségi törvény fent idézett 24. cikke.) A hágai negyedik konferencia 3. cikkének 2. bekezdése ellen, mely érdemben megegyezik a hágai ötödik illetve hatodik konferencia idézett 6. cikkének 2. bekezdésével, Walter által felhozott ellenveté­seket (1. c. p. 912—914) nem tartjuk helytállóknak. Ha a francia code civil 999-dik cikke a francia honos által külföldön, tehát p. o. Magyarországon alkotott végrendeletét csak akkor tekinti érvényes­nek, ha az a code civil 970-dik cikkének megfelelő holográf vég­rendelet vagy ha a francia honos végrendeletét az illetékes magyar közhatóságnál (bíróság vagy kir. közjegyzőnél) tette, úgy mi ebben semmi sérelmet nem találhatunk. A nemzetközi jogi fenhatóság ma­gánjogi tekintetben a francia honos fölött nem Magyarországot, ha­nem Franciaországot illeti meg és hogy mily módon akarja Francia­ország a külföldön végrendelkező honosát megvédeni illetve vég­rendeletének hitelességét biztosítani, abba nekünk nincs és nem is lehet beleszólásunk. Ez azonban nem lehet akadálya annak (ezt mondja ki a 6. cikk 2. bekezdése), hogy Magyarország vagy egy más állam is alakilag érvényesnek ismerjék el egy francia honosnak azon végrendeletét, amely magyar területen nem ugyan a francia, de a magyar törvény mint lex loci actus szerint alakilag érvényesen jött létre. Konkrét esetben kétséges lehet, hogy mi tartozik a végrendelet alakjához és mi tartalmához. A végrendelet alakjához tartozik két­ségen kivül minden, ami a külső alakra vonatkozik, tehát a tanúk száma, tanuzási képességük, az unitas actus és aláírásuk szükséges­sége, azon kérdés, vájjon tanúk a végrendelkezéshez egyáltalában szükségesek vagy nem ; de a magyar és az osztrák jognak (569 § ABGB)

Next

/
Oldalképek
Tartalom