Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 1. szám - Az orosz emigráns nemzetközi státusa
AZ OROSZ EMIGRÁNS NEMZETKÖZI STÁTUSA. 19 domícilii-it fogadják el. De a menekült régi nemzeti törvényei által szerzett jogok, nevezetesen a házasságból származó jogok (házassági kötelmek, a nő cselekvőképessége stb.) elismertetnek az esetre, ha a lakóhelyük törvényei által vagy ennek hiányában tartózkodási helyük törvényei által előírt alakiságoknak eleget tettek, — ha ez ott megkívántatik. A 4. cikkely az egyházi törvényekkel foglalkozik: az egyházi hatóságok által a menekültek részére kiállított okmányok érvényességét, amennyiben oly országban állították ki azokat, amelyek ezen hatóságok illetékességét elismerik, az egyezmény szerződő felei elismerik. Fontos rendelkezése az egyezménynek, hogy a szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a területükön lakó menekülteket semmiféle jogcímen nem vetik alá más vagy magasabb illetétékeknek és adóknak, mint amelyeket hasonló helyzetekben saját állampolgáraik fizetnek. További fontos rendelkezés, hogy a politikai menekültek eltávolítását csakis a nemzeti biztonság vagy a nyilvános rend megsértése eseteiben alkalmazzák. Munkanélküliek, betegek, gyermekek, aggok, orvosi és kórházi segítségben, valamint a legkedvezőbb bánásmódban részesülnek. Az egyezmény számol a politikai menekült súlyos anyagi helyzetével, ezért a cautio judicatum solvi alól mentesiti és ingyenes jogsegélynek ad helyet. Ha nem is tökéletes ez az egyezmény és a politikai menekültek minden kívánságának nem mindenben felel is meg, mégis fontos, nagy horderejű dokumentum. A menekült kérdés általa még nincs teljesen megoldva, de a Népszövetség nyilván komolyan foglalkozik e kérdéssel. „A problémát egyszer már végig kell gondolni. Ha a menekültekről való gondoskodás tényleg nemzetközi kérdés — és efelől nem állhat fenn kétség — úgy a fennálló nemzetközi szervezet foglalkozzon is vele". (Lord Róbert Cecil. 1935. június). Kiemeljük azt a tényt, hogy a nemzetközi egyezmények az orosz emigráció szuverénitását és függetlenségét nem érintik. Az orosz emigrációnak nagy hasznára van, hogy független és szabad, hogy szuverénitását érintetlenül megtartja és sorsa felett szabadon rendelkezik. Különösen háború kitörése esetében volna ennek nagy jelentősége. „Háborúba csak azok fognak menni akik nem zárkóznak el a honosítás elől — ez az ő kötelességük, De az orosz emigráció a maga egészében, tekintet nélkül arra. hogy melyik hadviselő féllel érezne együtt, nem engedheti meg, magának azt a luxust, hogy idegen nemzetek viszályaiban részt vegyen". („A nemzetközi helyzet, Oroszország és az orosz emigráció". Denikin tábornok. Páris, 1934.) Az orosz emigráns jogi státusának rendezése, mely megjelenésének kezdetén csupán a jótékonyság tárgyának látszott, nemzetközi szerződések tárgya lett. A menekült probléma, függetlenül a menekültek nemzetköziségétől próbaköve lett az őket befogadó ország kultúrájának és fokmérője a nemzetek együttműködési szellemének. 2*