Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Az orosz emigráns nemzetközi státusa

16 SAMSONOW S. MIHÁLY. hall. (Rikácsolva.) Annak is száradjon el a nyelve, aki azt meri mondani, hogy én valamikor is akár a férjemnek, akár más ember fiának egy hangos, rossz, vagy goromba szót mondtam. (Extázisban, az alpereshez:) Mondd a szemembe, te utolsó, nem min" dig olyan türelmes voltam-e, mint az Isten angyala. (Megeny hűlve, a bíróhoz:) Ugy adjon nekem az Isten erőt és egészséget, hogy odahaza sem beszélek soha másként, mint ahogy most itt beszéltem a bíró úr előtt. — Azután mindkét fél perbeli képviselője tanubizonyítást indítványozott. A bíróság ezt mellőzte és kihirdette a végitéletet. * * * De nehogy azt tessék hinni, hogy salamoni Ítélet és a fél személyes meghallgatása a ténykérdésre korlátozódik! A jogkérdésről e relációban máskor esik szó. AZ OROSZ EMIGRÁNS NEMZETKÖZI STÁTUSA. írta: SAMSONOW S. MIHÁLY, a Közgazdaságtudományi Karon az oroszí nyelv előadója, v. orosz diplomáciai misszió titkára. Midőn a hatalmas cári birodalomra — a földterület egyhatod részére — a nehéz és hosszantartó háború alatt eddig soha nem látott erővel rázúdult a rettenetes katasztrófa, mely minden nemzeti értéket megsemmisített, az orosz népnek kétmilliónyi része, családtagokat, gyermekeket és barátokat veszítve, vagyonától, otthonától megfosztva, számkivetésbe ment. Politikai menekültek problémája még sohasem jelentkezett ilyen élesen és nyomatékosan. Ruházat, mindennapi élelem, orvosi segítség voltak az elsők, amikre a menekülteknek legsürgősebben szükségük volt, ezekről legkülönbözőbb magán, állami és nemzetközi jótékony egyesületek gondoskodtak. Ám ezeket az életbevágóan fontos kérdéseket más nem kevésbé fontosak követték: az elhelyezés problémája és a politikai menekültek jogi helyzetének rendezése. A túlnyomó többség majdnem kizárólag orosz okmányok birtokában volt, illetékes hatóságok által kiállítva, melyek azonban elégtelenek voltak arra, hogy az emigránsok számára az utazást lehetővé tegyék. Első időben a hajdani cári követségek látták el őket külföldi útlevelekkel, de Szovjetoroszországnak több állam által de jure et de facto elismerése más megoldás keresésére kényszerített. Az orosz menekültek problémája, az örményekével komplikálva nemzetközi jelleget öltött, parancsolóan megoldást követelt és nem lehetett belső adminisztratív rendelkezésekkel, sem egyszerű rendőri intézkedésekkel elintézni. Úgysem oldhatták meg az egyes országok az emigráns-kérdést, hogy a menekülteket saját területről kiutasították vagy be sem engedték, mivel ilyen eljárás semmiesetre sem lett volna összhangban az általános emberi elvekkel és a menedékjoggal, a kultúra fogalma üres szóvá sülyedt volna le.