Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 6. szám - A kényszeregyezségi hátrábbállás joghatása
A MÉLTÁNYOSSÁG MINT ÍTÉLETI INDOK. 225 Egyáltalán nincs kizárva, hogy az ekként nem indokolással, hanem öndícsérettel ellátott ítélet rendelkező része érdemben helyes. Az azonban bizonyos, hogy az ily ítélet nem meggyőző, nem megnyugtató és hallatára a lelkekben „kél lázadó moraj." * * * Mindezt a méltányosságra mint ítéleti indokra alkalmazva, az eredmény a következő : Ebből a szempontból is fődolog a valóságos, a komoly, a per összes tényálladéki és jogi anyagát felölelő indokolás. Ha ez az indokolás olyan, hogy a végére egészen jól odaillenék, sőt egyenesen odakívánkoznék ez az önérzetes finálé: „Dixi et saluavi animam meam" — akkor az ítélet jó. Ha azonban ily indokolás helyett a bíró azt az öndicséretet nyútja át maga-magának, hogy azért ítélt így, mert ő ezt így látja méltányosnak: akkor ez a méltányosság megérdemli a jelen cikk elején ismertetett szapulást. * * Kívánatos volna, ha a jog és a méltányosság, valamint a jog és az igazság közti indokolatlan különbségtétel gyökeresen és véglegesen megszűnnék. Nagyban előmozdítaná ezt a célt, ha ezeket a szavakat nem egymással szembeállítva, hanem szinonimákként használnák. — Ide valónak látszik a következő idézet: „Non ex regula jus sumatur, sed ex jure, quod est, regula fiat." (Paulus, Dig. 50. 17. 1.) A KÉNYSZEREGYEZSÉGI HÁTRÁBBÁLXÁS JOGHATÁSA. Irta : DR. BESNYŐ BERNÁT ügyvéd. 1. A kényszeregyezségi hátrábbállási nyilatkozat joghatása az adós egyezségének az elfogadásával áll be és azt jelenti, hogy a hátrábbállott hitelező a maga követelésének — természetesen az egyezség szerinti — kielégítése iránti igényét előbb nem érvényesítheti, amig a többi hitelezőnek a kielégítése az egyezségnek megfelelően meg nem történt. A többi hitelező — az eljárás során nem jelentkezett, az akkor tehát még ismeretlen, is — megelőzi a hátrábbállottat. Ennek a többiek kielégítését be kell várnia. Addig az ő kielégítési igénye nyugszik. Nem lehet vitás, hogy a hátrábbállás a többi hitelezőnek csak az egyezség szerinti, az egyezségben erre megállapított idő alatti, kielégítésével szemben történt, és hogy csak az egyezség szerinti kielégítésük biztosítására szolgál. Ebből folyik, hogy a hátrábbállottnak a kielégítés 2 iránti nyugvó igénye ismét feléled, ha lejárt azaz idő, amely a többi hitelező kielégítésére az egyezség szerint kontemplálva volt.