Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - A kényszeregyezségi hátrábbállás joghatása

A MÉLTÁNYOSSÁG MINT ÍTÉLETI INDOK. 225 Egyáltalán nincs kizárva, hogy az ekként nem indokolás­sal, hanem öndícsérettel ellátott ítélet rendelkező része érdem­ben helyes. Az azonban bizonyos, hogy az ily ítélet nem meg­győző, nem megnyugtató és hallatára a lelkekben „kél lázadó moraj." * * * Mindezt a méltányosságra mint ítéleti indokra alkalmazva, az eredmény a következő : Ebből a szempontból is fődolog a valóságos, a komoly, a per összes tényálladéki és jogi anyagát felölelő indokolás. Ha ez az indokolás olyan, hogy a végére egészen jól odaillenék, sőt egyenesen odakívánkoznék ez az önérzetes finálé: „Dixi et saluavi animam meam" — akkor az ítélet jó. Ha azonban ily indokolás helyett a bíró azt az ön­dicséretet nyútja át maga-magának, hogy azért ítélt így, mert ő ezt így látja méltányosnak: akkor ez a méltányosság megérdemli a jelen cikk elején ismertetett szapulást. * * Kívánatos volna, ha a jog és a méltányosság, valamint a jog és az igazság közti indokolatlan különbségtétel gyökeresen és véglegesen megszűnnék. Nagyban előmozdítaná ezt a célt, ha ezeket a szavakat nem egymással szembeállítva, hanem szi­nonimákként használnák. — Ide valónak látszik a következő idézet: „Non ex regula jus sumatur, sed ex jure, quod est, regula fiat." (Pau­lus, Dig. 50. 17. 1.) A KÉNYSZEREGYEZSÉGI HÁTRÁBBÁLXÁS JOGHATÁSA. Irta : DR. BESNYŐ BERNÁT ügyvéd. 1. A kényszeregyezségi hátrábbállási nyilatkozat joghatása az adós egyezségének az elfogadásával áll be és azt jelenti, hogy a hátrábbállott hitelező a maga követelésének — természetesen az egyez­ség szerinti — kielégítése iránti igényét előbb nem érvényesítheti, amig a többi hitelezőnek a kielégítése az egyezségnek megfelelően meg nem történt. A többi hitelező — az eljárás során nem jelent­kezett, az akkor tehát még ismeretlen, is — megelőzi a hátrábbállot­tat. Ennek a többiek kielégítését be kell várnia. Addig az ő ki­elégítési igénye nyugszik. Nem lehet vitás, hogy a hátrábbállás a többi hitelezőnek csak az egyezség szerinti, az egyezségben erre megállapított idő alatti, ki­elégítésével szemben történt, és hogy csak az egyezség szerinti ki­elégítésük biztosítására szolgál. Ebből folyik, hogy a hátrábbállottnak a kielégítés 2 iránti nyugvó igénye ismét feléled, ha lejárt azaz idő, amely a többi hitelező kielé­gítésére az egyezség szerint kontemplálva volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom