Jogállam, 1936 (35. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - A választott-bíráskodás és a családi vagyonjogi viták

216 DR. RÉVAY BÓDOG Tehát többnyire úgy áll a helyzet, hogy egyik oldalon sem tudják egyelőre cselekvésre elhatározni magukat. Tájékozatlanságukban gondolkodnak, latolgatnak, ide-oda tudakozódnak: barátoknál, rokonoknál, ösmerősöknél. Végre, — ez a tapasztalat, — mégis csak reáfanyalodnak a kézenfekvő legegyenesebb útra és ügyvédhez fordulnak. — Mihez van jogom, — kérdik, — ügyvéd úr ? — Mily terhekkel kell számolnom, egy válóper esetén ? A szakértő-helyre intézett tanácskérés, ha a tényadatok a valósághoz híven, lényeges körülmények elhallgatása nélkül vannak előterjesztve, hozzávetőlegesen többnyire meg fogja kapni a megfelelő tájékoztatást és felvilágosítást. Ezek birtokában a további latolgatások rendszerint akörül forognak, hogy az adott körülmények között lehet-e, célirányos-e, az esetleg tervbe vett lépéseket máris megtenni, vagy esetleg valamely jövőbeli, súllyal bíró eseményt bevárni? Vagy egyelőre, avagy végképen hagyni az egészet ? Vegyük azonban azt a gyakoribb esetet, hogy a helyzet különböző tények, avagy ténykedések folytán, kiérett abban az irányban, hogy célszerűnek, vagy elengedhetetlenül szükségesnek mutatkozik az u. n. végső következmények levonása és megtörténik valamely házasfél részéről a szakítás, az életközösség megszüntetése. A vita-anyag ekkor már rendszerint mindkét részről jogászi kezekbe kerül és megkezdődik az ügy jogi kifejlesztése. Helyes elgondolás és a szembenálló felek valódi, jól felfogott érdekeinek helyes értelmezése mellett, — hacsak ezt eleve kizáró súlyos ténykörülmények nem forognak fenn, — a jogiképviselők is, a szembenálló felek valódi érdekét tartva szem előtt, elsősorban is arra törekszenek, hogy a kibonyolítást lehetőleg békés mederbe tereljék. Ennek, — ugyancsak tapasztalat szerint, — az esetek túlnyomó számában, az a természetes előfeltétele, hogy a megoldásra váró anyagi kérdések tárgyában jöjjön létre egy, a felek kölcsönös érdekeit megfelelően szolgáló megállapodás. Itt természetesen a reális valóság alapjára támaszkodó lehetőségek az irányadók, úgy a felek vagyoni állapota, mint a kereseti-viszonyok, vagy kereseti-lehetőségek tekintetében, nemkülönben azok a biztonságok, illetve biztosítékok, amik errenézve ténylegesen fennállanak. Fontos szerepet játszanak ezenfelül a kérdés köteléki részét illető egyes részletkérdések is, melyek az egymás ellenében támasztott anyagi igények fokozására, vagy csökkentésére bírnak jelentőséggel. (T. i. a vétkesség, vagy vétkességek foka és az ezekhez kapcsolódó tények.) Irányadó jogiszempont, továbbá az, hogy a nőtartás ideiglenesen fizetendő része, vagyis az ideiglenes-nőtartás neve alatt szereplő és a férjet terhelő anyagi szolgáltatás, akár járásbíróság előtt indított külön u. n. ideiglenes nőtartási perben,